Hogy mennyire népszerű Szarvason a családfakutatás azt bizonyítja, hogy még a máskor rendre üresen maradó első sor is megtelt a Nyitott Könyvtári Hét keretében e tárgykörben tartott rendezvényen.
Az érdeklődőket köszöntve Molnárné Pető Beáta könyvtárigazgató elmondta, hogy Tusjak Lászlónét kérték meg, hogy a téma elméleti ismereteiről szóljon, majd gyakorlati bemutatókkal készültek. Tusjak Lászlóné könyvtáros, levéltáros, volt könyvtárigazgató, az Ótemplomi Levéltár példáján keresztül szólt arról, hogy napjaink családfa-kutatói milyen segítségeket remélhetnek a papír alapú és az interneten elérhető dokumentumoktól. Szarvason a Vasút u. 10. sz. alatt egy pályázat segítségével sikerült az Ótemplomi Levéltárat, s annak kutatószobáját kialakítani, ahol 114 irat-folyóméternyi anyakönyvekben 1734-től napjainkig találnak információkat a kutatók. Némi megkötéssel, mert a hozzánk legközelebb álló 50, 75 és 100 év anyakönyvei nem kutathatók, ezeket az adatokat szülőkkel, nagyszülőkkel, dédszülőkkel beszélgetve lehet legegyszerűbben megismerni. Az Evangélikus Országos Levéltár létrehozott egy Őskereső honlapot, amit sajnálatos zsaroló hacker-támadás miatt egyelőre nem lehet használni. Megtudhattuk azt is, hogy különbséget kell tenni a családfa és az ősfa között, előbbi egy leszármazási tábla, utóbbi pedig az én-től indulva építi fel az ősök generációit. Leggyakoribb a férfi-ági keresés, amit az is magyaráz, hogy az évszázados anyakönyvekben a nők sokszor csak a keresztnevükön szerepelnek, s ilyenkor elakadhat a kutatás. A keresztelési, házassági és halotti anyakönyvek mellett segíthetnek a kutatásban a konfirmációs és iskolai feljegyzések is, amik az Ótemplomi Levéltárban szintén nagy számban megtalálhatók. Végezetül Tusjak Lászlóné rámutatott a temetők és a temetői nyilvántartások szerepére a kutatásokban és mindenkinek hasznos és izgalmas kutatómunkát kívánt családfája felállításához. Néhány példát is hozott: Hajdú Pál könyvét és családfáját, a Kozsuch-családról készített könyvet és családfájulkat, s más érdekes dokumentumokat is, azzal a megjegyzéssel, hogy a már meglévő családfák sok tanulsággal szolgálhatnak a kutatást most kezdők számára.
A gyakorlati bemutatót Kovács Ildikó Tímea kezdte, aki a Family Serch honlapot ismertette, ami a világ legnagyobb ingyenes és nyilvános családfa-nyilvántartásaként ismeretes. Éppen a nyilvánossága egy hátránya is, hiszen az adatokhoz mindenki hozzáférhet, sőt módosíthatja is azokat. Igaz ez nem minden esetben hátrány, mert sok példa van arra, hogy addig ismeretlen rokonok így találnak egymás felé kapcsolatot.
Molnárné Pető Beáta egy másik internetes oldalon keresztül mutatta be a családfa kutatás nehézségeit és szépségeit, nevezetesen a MyHertiage honlap segítségével. Ez már nem nyilvános, szigorú adatvédelmi korlátozásokat lehet beállítani, s az ingyenesség is csak korlátozott hozzáférésű, a teljes adatbázis és más szolgáltatások használata fizetős.
Tatai László
