“Olyan művészről van szó, akinek munkássága összefügg településünkkel”, kezdte köszöntőjében Hévizi Róbert, a Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület elnöke október közepén a Körös Művelődési Ház Könyvtárának emeletén Mihály Árpád kiállításának megnyitóján. Kezében szorongatott egy könyvet, ami még a szentandrási parasztfelkelésről szólt, ami azóta kuruclázadás néven nyerte el helyét a település történetében. Ennek emlékére készült a Vértessy-szobor, Mihály Árpád első alkotása. Ezért is esett a kiállítássorozat első állomásaként a választás Békésszentandrásra.
Pályatársa, Lóránt János Demeter festőművész méltatta a művészt, akivel két évig együtt jártak a Vajda Péter Gimnáziumba. Ezalatt igen jól összebarátkoztak, együtt jártak Cs. Pataj Mihály tanár úr esti szakköreire, emlékezett vissza a körülbelül 70 évvel ezelőtti napokra Békésszentandrás díszpolgára. A kapcsolat megmaradt, miután Mihály Árpád a budapesti művészeti alapiskolában folytatta tanulmányait.
Vidám, jó humorú, erős fizikumú fiatalként emlékezett pályatársára Békésszentandrás díszpolgára, aki minden órán készített egy karikatúrát. Mihály Árpád a lovak szerelmese volt, de ez kiderült a kiállított alkotásokból is. Fegyverrel vett részt az 56-os harcokban, amiről – miután már lehetett beszélni – négyórás riport, majd abból könyv is készült.
Keményen bánt vele a sors, ezzel óriási lehetőséget szalasztott el, mert Mihály Árpád sokkal tehetségesebb volt, mint amennyit engedett megmutatni belőle. Sajnos a nagyhangú, kapcsolatokkal bíró kóklerek érvényesülnek, de ezek pillanatnyi dolgok, “Árpi meg örökérvényű dolgokat csinált akár rajzban, akár terveiben”, méltatta barátja munkásságát Lóránt János Demeter.
Harangozó Imre megnyitó beszédét Szent István intelmeiből vett idézettel kezdte, majd a 20. századi magyar művészt, művészetét, Mihály Árpádot, az 56-os fegyveres felkelőt mutatta be közönségének.
Forró Marianna, Mihály Árpád felesége férje maradandó művészetét bizonyító három munkáról szeretett volna beszélni. A Búzaapó bekerült a Csongrád-Csanád vármegyei értéktárba. A Csodaszarvas szobornak, mint a magyarok eredettörténetét ábrázoló szobornak minden település közterén kint kell lennie. Harmadikként a landart tájszobrászati alkotását emelte ki.
“Árpád nemcsak szobrász volt, minidig komplexen gondolkodott. A szobrot is a tájban képzelte el, ehhez meg tudta tervezni a táj növényzetét is. Ez Európában egyedülálló, nincs másik olyan szobrászművész, aki landartot alkotott”, mondta Forró Marianna.
A kiállítássorozat következő állomása Kondoroson, a Dérczy Ferenc Könyvtárban lesz. Megnyitójára holnap, november 11-én, szombaton 14 órakor kerül sor. Aki Szentandráson elmulasztotta megtekinteni, ott megteheti.
