November közepén rendezte meg a V-062 Szarvasi Galamb és Kisállattenyésztők Egyesülete szokásos évi kiállítását, amire 95 nevező érkezett többnyire az ország ezen, délkeleti szegletéből, de jöttek a Dunántúlról és a határon túlról, Romániából és Szlovákiából is.
Utoljára 2019-ben népesíthették be a Petőfi utcai sportcsarnokot; először a koronavírus, majd a madárinfluenza gördített akadályt a kiállítás útjába. Ha ezek nem is vették el a kisállattartók kedvét, a duplájára, háromszorosára, 18-20 ezer forintos mázsánkénti árra növekedett takarmányárak már szeretett hobbijuk komolyabb átgondolására, racionálisabb alapokra helyezésére kényszerítette a gazdákat, mondta Kondacs György, a szarvasi egyesület elnöke. Sajnos az utánpótlással is gond van, árulta el, egyre idősödik és szűkül a hobbiból kisállatokat tartók köre, nehéz ma a fiatalokat megszólítani, mikor annyi más ingerforrás éri őket.
Míg korábban volt olyan év, hogy kétezer baromfit és kisállatot hoztak el a nemzeti kiállításra, most 680-at a regionálissá szűkült eseményre. A 310 galamb, 50 nyúl, 312 baromfi között azért voltak igazi ritkaságok is, olyan – török és egyiptomi – különlegességek, amik Európában még nincsenek elfogadva. A nyulak a legkisebbektől a legnagyobbakig, galambból a legváltozatosabb fajták a legváltozatosabb színekben figyelték a körülöttük zajló jövés-menést.
Az eseményre eljött Sulyok Enikő, a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat területi felelőse, maga is kisállattartó, aki röviden vázolta szervezetük azon célját, hogy minél több kistermelőt támogassanak, információval lássanak el.
Az előadások sorában először a németországi bírálói továbbképzésen szerzett tapasztalataikat osztották meg hallgatóságukkal az előadók, majd a Magyar Haszonállat Génmegőrző Egyesület mutatkozott be.
