A Cervinus Teátrum nézőtere pillanatok alatt teltházassá duzzad, és mindenki a színpad előtt és színpad mögött várja azt a bizonyos „élménycunamit”, ami minden évben a Farsangi Gálák alkalmával bekövetkezik a GFE Szarvasi Gyakorlóintézményében. A nézőtér elsötétül, a színpadot fény-nyaláb pásztázza, és kezdetét veszi… a SHOW.
A katolikus egyházi kalendárium szerint a farsang ünnepe vízkereszt és hamvazószerda közé esik, amelyhez számtalan néphagyomány kapcsolódik. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása. Az álarcok és maszkok viselései is ehhez kapcsolódnak. A Gyakorlós gálát a hagyományőrzés mellett a színes modernitás és színházi-parázs produkciók jellemzik minden évben az egy-egy bemutatkozó osztály karakterét megragadva. A hagyományőrző műsorszámban a második évfolyam párválasztós, lakodalmas játékot mutatott be. A Gyakorlós feeling az ovisokkal köszönt be a színpadi show világába, a népek táncaival, hol kecsesen, hol rapesen, hol harcosan… A megjelent vendégeket Hodálik Pál, Békés Vármegye Közgyűlésének térségi főtanácsadója köszöntötte, de nemcsak ebben a minőségében, hanem szülőként és pedagógusként is. Sokan gondolkodtak rajta, hogy vajon „polgármester-jelöltnek” öltözött-e tanácsos úr, de hamar kiderült, hogy igazából igazgatói babérokra tört, és máris ketten lettek ilyen ambícióval a színpadon.
Az első évfolyamosok nem bíztak semmit a véletlenre, levelet írtak Gyula bácsinak és Kriszti néninek, és mindenkit biztosítottak arról, hogy a táncuk után a pingvinről nem a patika, és nem a Kinder Pingui jut eszébe senkinek, hanem csakiscsokis ők. Hi Barbie! Hi Ken! Lestyanné Uhljár Barbie, Kovácsné Czékus Barbie, Koppányiné Langó Barbie, Makan Barbie felkészítésében rózsaszínné vált a színpad, és boldogan konferálta föl a harmadikos Barbie-kat és Ken-eket Bíró Ken, és Balláné Tóth Barbie. A rózsaszín hamarosan kékbe váltott, és lendülettel, sürögve-fordulva, tele patronnal érkeztek a színpadra a második évfolyamos kis kék sündisznók, a Sonic lelkes lány és fiú csapata. Majd valami egészen különös dzsungel hangulat árasztotta el a termet, ahol a hölgy műsorvezető megdöbbenésének adott hangot, amikor párja majomszeretettel túláradva jött lázba, és nyughatatlanul várta a dzsungel könyve fergeteges negyedik osztályos produkcióját. Ezen a ponton az est abban is segített DJ Leslie-nek köszönhetően, hogy BGyAkela az elsötétülő színházteremben testvéri farkasvonyítással köszönhette meg dzsungellakó barátainak a Gyakorlós falkaszellemet. És akkor színre léptek a „kis-nagyok”. Az ötödik osztály lehetetlen küldetésre vállalkozott, minden fontos történésnek és szaftos pletykának utánajártak, kinyomoztak, és semmi nem maradhatott titokban… Egy finom pohár Champagne, valahol a Szajna parton, a szerelem és a szépség városában, fülbemászó sanzonok mellett, akár összefutva L’ecsóval, a gasztronómia igazi nagyágyújával… Ilike néni kapott is egy jegyet Párizsba. Katonás rendbe rendeződött a regulázhatatlannak tűnő konferanszié páros, de azonnal rendet tett Kugyela Tímea főtörzsőrmester, és elhangzott Krisztina közlegénytől a „tüzesedési parancs”. Ami ezután következett, az a teremben maradt: Júlia kereste Rómeót… Rábukkanva az erkély előtt mély szerelmes sóhajok között megnyugtatóan hatott rá, hogy végre ő és nem Gyula az igazi. Elhangzott az ikonikus mondat: „Ó Júlia, miért nem vagy te Krisztina?”. A Valentin-napi előjátékot követően Shakespeare legismertebb tragédiája elevenedett meg a színpadon a veronai viszályt és végzetes szerelmet színpadra állítva. Itt e sorok írója megjegyzi Shakespeare klasszikus tévedését, amelyet Zeffirelli sem mert helyreigazítani, miszerint Verona hercege is játszhatta volna a főszerepet…, megszerezve nemcsak Júlia, de Krisztina szívét is. Zárókép…
Baj van a részeg tengerésszel… ÉÓ, Captain Jack…, hívta a színpadra a közönség a farsang fináléjában a nyolcadikosok Karib-tenger kalózai ihletésű produkcióját, ahol volt nőrablás, összecsapás, jó és kevésbé jó kalózok, megjelent Jack Sparrow, Fekete Gyöngy és Elizabeth, valami olyan fergeteges fedélzeti show-val, ami megkoronázta nemcsak a napi programot, de a nyolc évet is az utolsó farsangi gála színpadra állással.
A műsorvezetők megköszönték az együtt töltött meghitt és boldog perceket, a vidámságot, a játékosságot, azokat a remek produkciókat, amiket ezen az estén láthattunk, és megtudhattuk azt is, hogy mi a titka ennek a „Gyakorlós lüktetésnek, dobbanásnak”: a csodálatos, tehetséges gyermekek, a jó zeneválasztás, a kiváló, elhivatott, szenvedélyes pedagógusok, és a „legendás szülői csapat”, a legjobb háttérország.
A gála zárásaként jelmezes felvonuláson mutatkoztak be a kreatív alkotások, maskarák, többek között még bontatlan, gyári dobozban Kondacs Mária nyugdíjas, de örök Barbie, Joker, aki rendet tett a teremben és vannak még ötletei, a könyvmoly, vagy a szép és nem annyira szép busó, a szürke cicus, és az egérfogóban rekedt kisegér, vagy Milka boci, és még sorolhatnánk a százszorszép kreatív, ötletes, vicces és aranyos „készített, vásárolt, és otthon talált” jelmezeket. Mert az éjjel nem érhet véget, pénteken a diákönkormányzat veszi át a karmesteri pálcát, és a hét zsibongása a hétfői nappal az elcsendesülés szakaszába lép. – Gondoljuk mi. –
Sz.Zs.
