A Rezesbanda térzenéjével és a Férfikar ráhangoló dalcsokrával kezdődött Szarvason a március 15-iki megemlékezés pénteken, a Zenepavilonnál.
A rendezők – Szarvas Város Önkormányzata és a Cervinus Teátrum – nevében Boross Bence intézményfelügyeleti igazgató köszöntötte az ünneplő szarvasiakat, majd a Férfikar közreműködésével felcsendült a Himnusz.
Babák Mihály polgármester az ünnep alkalmával történelmi és irodalmi fejtegetésekből kiindulva jutott el napjaink feladatához, miszerint hamarosan választanunk kell. – Tegyünk meg mindent e város, e haza javára! – biztatta közönségét Babák Mihály, majd a mikrofonhoz szólította – miként fogalmazta – a jövőt: Hodálik Pál térségi tanácsnokot.
Az ünnepi szónok megosztotta dilemmáját, amire történelmünk egyik legdicsőségesebbnek tartott korszakáról való megemlékezés késztette. Mert nem kétséges, hogy ’48 a forradalom, ’48–49 a szabadságharc, ’48 szeptembere a pákozdi csata, ’49 augusztusa a fegyverletétel, 49 októbere az aradi vértanúk, ’67 pedig a kiegyezést jelenti számunkra. Vannak azonban helyzetek, amikor ennél sokkal többet is. Az ő fiatalságának idején forradalmi lázban égtek, s együtt élték meg a forradalom és szabadságharc nagyszerűségét Petőfivel, Kossuthtal, Táncsiccsal. – Ha azonban elmúlik a lázas ifjúság – folytatta a szónok – a történteket megérteni is akarjuk, s megismerjük az előzményeket, a reformkort és a következményeket, a kiegyezést. Végül büszkén jelentette ki, hogy Magyarország 2024-ben szabad, bátor és független ország, ahol mindenkinek szolgálni kell a magyar nemzet és Szarvas város felemelkedését.
A Cervinus Teátrum ünnepi műsorát Tatár Bianka, Boronyák Gergely és Timkó János adták elő, majd a közeli március 15-iki emlékműnél helyezték el az emlékezés és tisztelet koszorúit a pártok, intézmények és civil szervezetek képviselői.
Tatai László
