Április 26-án és 27-én láthatja a közönség a Cervinus Teátrum legújabb bemutatóját Dósa Zsuzsa rendezésében. A színmű 1914-ben született Barta Lajos tollából, a címe egyszerű: Szerelem.
A bemutató előtt tíz nappal beszélgettem Vanya Tímea színésznővel, aki a darabban Nellit formálja meg, a Szalay házaspár legidősebb lányát.
Timi 2021-ben érkezett Szarvasra, a Sors bolondjai című vígjátékban játszotta Gail Hildebrandt szerepét, még ebben az évben szerepelt a Furcsa párban is. 2023-ban az Édes Anna Vizyné szerepében mutatta meg, hogy mekkora drámai erővel rendelkezik (döbbenetesen jó benne). Ráadásul teljesen ellenkezik lényével, de a színészet éppen ezért csoda, hogy olyan emberek lelkébe lehet bújni, ami nagyon messze áll tőlük. De úgy gondolom, ez a szépsége is a hivatásuknak. Mostani szerepe Nelli, a már nem fiatal lány, aki kezébe veszi sorsa irányítását, még ha döcögősen is.
Timi, megleptél a 100 éves utazásban, ebben a fantasztikus mozgásszínházban, mind a dallal, mind mozgással. Teljesen más Timit láttam, mint eddig bármikor. Hogy érezted magad benne?
A 100 éves utazás most a kedvenc darabom Szarvason, mert én nagyon sokáig mozgásszínházban játszottam a pályám elején, a Gyöngyösi Tamás által vezetett Kontur Mozgásszínház tagja voltam Timkó Janival együtt. Mi osztálytársak voltunk. Akkor csináltunk egy hasonlót, de dalok nélkül, csak a korszakokon mentünk végig, már azt is nagyon szerettem. Most, hogy Dósa Zsuzsa dalokkal is megfűszerezte, pánikba estem, hogy énekelnem kell, de Zsuzsa azt mondta, nem engedi el, hogy egy Karádyt ne énekeljek, amiről tudta, hogy jól fog állni. Bianka is sokat segített a dal kiválasztásában, és a Hamvazó cigaretta dal végén Katyusa lett belőle. Nagyon szerettem! Egy hétig itt voltunk, egy jó csapattal, jó karakterekkel. Papp Csabi kollégámmal voltam párban, aki két fejjel kisebb, mint én, ami eleve helyzetkomikum volt. Nagyon jó volt a próbafolyamat, azt is szerettem és az előadást is.
Beszéljünk Nelliről, aki nem könnyű eset, de lehet szeretni, együtt érezni vele. Milyen lesz Nelli?
Nem tudom még. Úgy látszik Szarvason ezek a női szerepek kiforgatnak – el lehet menni faltól falig. Érzem Nellit, már csak finomra kell hangolni. Tele van szívvel, kicsit Gail jut róla eszembe a Sors bolondjaiból, de közben meg nem, mert ő tényszerű, racionális. Nelli is jószívű, nem akar rosszat Komoróczynak sem, csak éppen a maga módján, ami nagyon karakán. Simán rákérdez olyan dolgokra, amivel zavarba hozza, de ez Nellinél egy egyszerű kérdés, ő ilyen. Sokszor azt lehet gondolni, jó ég, milyen ez a nő? – közben meg ott van a szomorúsága, hiszen abban az időben egy ilyen korú nő már vénlánynak számított. Ezért van benne keserűség is.
Két húgával sincs nagyon jóban, de azért van pár jelenet, amikor látszik, hogy szeretik egymást, érzékenyek egymásra – hiszen testvérek. De ők is szeretnének férjhez menni. Nellinek nincs sok esélye, csak ez a „sárga” Komoróczy Jenő. Itt kell még finomra hangolni, hogy megtaláljam a nagyon racionális, nagyon megmondom a „tutit”, hiszen Nellinek van egy hangszíne. Barta darabjában nem is karaktereket kell alakítani, hanem hangulatokat. Nyilván egy tűzről pattant csaj ez a nő, tele van érzelmekkel.
Nagyon nehéz darab, többször láttam már, de szinte mindenhol limonádéra vették. Zsuzsa minden mondata jelenőséggel bír, ezáltal fog hatni. De ezeket a helyzeteket nem könnyű megoldani, de ezen dolgozunk.
Úgy tűnik én Szarvason megkínlódok a női karaktereimért. Nelli valahol Gail és Vizyné között van, de a premierig megtalálom teljes mértékben.
Komoróczy sem könnyű ember…
Nem, de éppen azt mondtam Öcsinek (Timkó János), hogy kezdek beleszeretni Nelliként. Értem én, hogy Nellinek csak ő marad, de igenis megszeretem Komoróczyt, aki azt mondja a végén: „Milyen szép is az élet, milyen gyönyörű a szerelem.” Nyilván Nellinek nem a lángoló, az őrült szerelem – ezt tudom. Ez a szerelem egymás tisztelete, szövetsége, hiszen tudom, hogy jó társam lesz, kiegyensúlyozott életünk lesz, nyilván tíz éve Nelli sem ilyen szerelemre vágyott, de jelen esetben örül neki.
Jánossal osztálytársak voltatok a GNM Tanodában és a vizsgaelőadásotokért mindketten Mensáros-díjat kaptatok…
Pont ezen gondolkodtam, hogy a tanodában dolgoztunk együtt utoljára, mert Szarvason eddig mindig Boronyák Geri volt a párom, így Öcsivel ilyen szoros párt nem játszottunk együtt. Gerinek mások az energiái, teljesen más, mint Öcsié, akiből nagy szeretet és biztonság árad, ezért szeretem a közös jeleneteinket. Ha Öcsivel játszom „elengedhetem magam”, mert tudom egymás energiáiból fogunk töltekezni. Tudom, ha valamit begyakoroltunk, akkor azt ő pontosan ugyanúgy fogja csinálni. Száz százalékban megbízom benne, és rábízhatom magam, az ő energiáira, ami nagyon jó. Az, hogy az Öcsi által játszott figura kicsit bugyuta, az indiferens – ezért jó a színház. Édes lesz benne az alfahímség és a kőkemény pasi, most picit más mederbe mutatkozik meg, és ez nagyon jól áll neki. Nagyon örülök, hogy vele dolgozhatok, így régen dolgoztunk együtt, hogy ő a párom.
Miért szeretsz Szarvason játszani, dolgozni?
Mert itt műhelymunka folyik. Az egyedüli hely pályám során, ahol igazi műhelymunka részese lehetek. Itt, Zsuzsával addig csinálunk egy-egy jelenetet, ameddig az mindenkinek nincs meg. Ezt eddig nem tapasztaltam. Itt van idő több mindent kipróbálni. Rendezőként nagyon sokat segít, de meg is követeli, hogy amit egyszer begyakoroltunk, az legközelebb is úgy menjen. De ettől fejlődünk.
Timi, köszönöm a beszélgetést, várom a bemutatót!
Galambos Edit