Newjság
Május 6-a fontos napja volt az 1735-ös szentandrási kurucfelkelésnek, csakúgy mint a Rákóczi-szabadságharcnak, mondta Hévizi Róbert hétfőn a Vértessy-szobor előtt összegyűlteknek.
Elmúltak a török idők, de jött egy újabb korszak, jöttek az osztrákok, ami sokak szerint még rosszabb volt. Uralmuk ellen tört ki a Rákóczi-szabadságharc, amit 1711-es szatmári béke zárt le.
Ez a vidék a török idők alatt elnéptelenedett. A rác csapatok próbálták a határ védelmét ellátni, ám a török kiűzése után az egészen a Duna vonaláig “csúszott”. A feladat nélkül maradt katonák előjogait elvették, jobbágysorba kerültek, kemény munkát kellett végezniük, adót kellett fizetniük. Ez sok feszültséget szült, fogalmazott a Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület elnöke.
Ilyen, harcokban megedződött katona volt a pécskai, de magyarul is beszélő Szegedinác Janovics Péró, aki marhatenyésztéssel foglalkozott, amihez szerte az országban mezőket és réteket béreltek, többek között Szentandrás környékén is. Így került kapcsolatba az itteniekkel, illetve a település akkori bírójával, Vértessy Mihállyal.
A magyar lélek szeretett volna szárnyalni
1735. április 27-én pattant ki a szikra, a Gödény-halomnál zászlót bontottak a felkelők, aki szerettek volna találkozni a rác felkelőkkel, de mire ez az egyesülés összejött volna, Péró elfogása miatt azok Gyulánál már ellenségként fogadták őket. A képzett katonák akkor megfutamították a jobbágyokat, majd május 6-án szét is verték csapataikat. Bár a felkelés elbukott, rávilágított arra, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozni kell.
Az addig Péró-féle felkelésként emlegetett eseményt 1960-ban Madai Pál parasztfelkelésnek nevezte, amit Hévizi Róbert vitat, miután vezetője a helyi bíró volt, strázsamesterei pedig helyi elöljárók. Véleménye szerint “a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem tanszékvezető tanára abban az ideológiai helyzetben úgy fogalmazta meg az eseményeket, hogy azok mindenkinek tetszenek”.
Egyesületének célja, hogy Péró-felkelésként, vagy kurucfelkelésként helyére tegye ezt a tévedést, “de itt semmi esetre sem parasztfelkelésről van szó, ez attól sokkal több volt”, nyilatkozta ki Hévizi Róbert.
Felvetette, hogy április 27-e és május 6-a között kuruc napok keretein belül előadásokkal, konferenciákkal világítsanak rá a Rákóczi-szabadságharc, illetve a szentandrási felkelés jelentőségére, azok összefüggéseire.
A megemlékezést ezúttal is koszorúzás zárta.
