A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának főosztályvezetője, dr. Vida István a megnyitóján és a zárórendezvényén is jelen volt annak a kiállításnak, amit a Tessedik Sámuel Múzeumban rendeztek „Szarvas éremkincsei” címmel. A zárórendezvényt augusztus 30-án láthattuk-hallhattuk, amikoris Czesznak Zsolt, a múzeum munkatársa és a múzeumot segítő Civil Múltkutatók oszlopos tagja köszöntötte az előadót és közönségét. Elmondta, hogy a majdnem két hónapig látogatható tárlat sok érdeklődőt vonzott, nemcsak a városból, a megyéből, de az ország több pontjáról és még külföldről is érkeztek látogatók, úgyhogy sikeres volt az első numizmatikai kiállítás. Olyannyira, hogy januárra már tervezik a második szarvasi numizmatikai kiállítást.
Dr. Vida István ezek után azokról az érmékről beszélt, amit a Római Birodalomban készítettek és a hajdani Barbaricum területén találtak régészek, múltkutatók. Ezek a pénzek a Krisztus utáni I–V. században készültek és kerültek a földbe. Aranypénzt viszonylag keveset találtak, mert az aureus hihetetlen értéket képviselt abban a korban. Egy zsoldoskatona teljes évi bére 9 aureus volt. A feltételezések szerint a kevés előkerült aranypénzt főurak kaphatták ajándékba és nem is pénzként mint inkább díszként használhatták, erre utalnak az érméken előforduló lyukasztások, fülezések.
Az ezüst és rézpénzekből már jóval több van. A hajdani birodalmon kívüli Európa területén, a nevezetes Csörsz-árkon kívül és belül is számtalan kincsleletre bukkantak az évszázadok során. Miután bizonyosság kevés van, sok a feltételezés a kincsleletekkel kapcsolatban. Az bizonyos, hogy a réz és főként az ezüstpénzeket hosszú ideig használták, ezt mutatja szinte valamennyi előkerült lelet kopottsága. Érdekesség az is, hogy egy idő után elkezdték a római pénzek mintájára a Barbaricumban is a pénzverést, a helyben készült verőtövek útját jól lehet követni, mert viszonylag kevés lehetett belőlük és jól azonosíthatók az elő és hátlapi veretek. A hazai leletek mellett szólt az előadó a Kárpát-medence fellelt kincseiről és az azon túli, az Uralig húzódó területeken talált pénzekről, azok motívumvilágáról, mitológiai hátteréről.
Az előadás beszélgetéssel ért véget, és azzal a reménnyel, hogy a Tessedik Múzeum januárban is érdekes kiállítással lepi meg a numizmatika szarvasi híveit.
Tatai László
