“Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát, hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt.” – idézte Antoine de Saint-Exupéryt Szabados-Tóthné Kozák Ilona a Chován Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola megalapításának 60. évfordulóján rendezett ünnepi koncerten, érzékeltetve a művészetek tanításának és tanulásának lényegét.
A jubileumi ünnepség október 25-én, pénteken a Cervinus Teátrumban kiállításmegnyitóval kezdődött, ahol Körösparti Ágnes a művészeti iskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket, köztük Baráth Nórát, az egyik kiállítót, Hodálik Pál polgármestert és Brachna Irént, az iskola korábbi igazgatóját. A tárlat – amint az a polgármester köszöntőjéből is kiderült – másik kiállítója a nemrég elhunyt Szuhaj György művésztanár volt, aki a gimnáziumban is úgy tanított – idézte fel személyes emlékeit Hodálik Pál –, hogy nagy szabadságot engedett a diákoknak. Brachna Irén azt a mozzanatot idézte fel Szuhaj Györggyel való ismeretségének szinte végtelen tárházából, amikor a Gyuri és Dombóvári Zita által vezetett képzőművész szabadiskola csatlakozott az iskolai művészeti képzéshez. Ebből ki is derült, hogy a 60 éves jubileum a zenei tagozatot illeti, a képzőművész tagozat az iskolában „csak” 28 éves. A mester és tanítványa kiállítást megnyitva Baráth Nóra szavait idézte: „Szuhaj György engem 35 évig kísért utamon szeretetteljes figyelmével. A legnagyobb természetességgel adta át azt a szemléletet, ami a művészet és az alkotói lét komoly játékára irányult. Személyiségével egyszerre közvetítette a hagyományos értékek tiszteletét, és a szokatlan művészeti megoldások figyelemfelkeltő erejét. (…) Megtiszteltetés közösen kiállítani vele, munkáink közös metszetében azt hiszem a fény és a sötét misztériumának kutatása áll, létkérdések amelyekről a művészet szimbolikus nyelvén beszélünk, a jelenlegi kiállításon táj képzetek alakjában. Mintha a táj megváltozna attól, aki nézi, bizonyára a szemlélő sem marad ugyanaz, aki előtte volt. A jó képben felfedezés van, alkotónak és szemlélőnek egyaránt. Ezt a keresést, felfedező tekintetet vette észre tanárként bennünk, támogatta mesterként és méltányolta kollégaként. Köszönöm neki!”
A kiállításmegnyitóról a vendégek rövid sétával jutottak a jubileumi koncert helyszínére, a Fő téri Iskola dísztermébe, ahol a rézfúvósok fanfárjával vette kezdetét az ünneplés. A köszöntők sorát Hodálik Pál nyitotta, még sokszor hatvan esztendőt, további nagyszerű pedagógusokat és kitűnő növendékeket kívánva az intézménynek. Babák Mihály, idén leköszönt polgármester megköszönte az igazgatóknak, a tantestületnek és a diákoknak is a munkáját, ami elvezetett ehhez a jeles évfordulóhoz. Körösparti Ágnes személyes élményeit, gyerekkorát idézte fel, mert ő is itt kezdte a zenei tanulmányait, részese a szülő-gyerek-pedagógus staféta örök körforgásának. Akik a korai években jártak Szarvason zeneiskolába, azoknak bizony már nemhogy a gyermekeik, hanem az unokáik a mai művészeti iskola diákjai. Az iskola hat évtizedéről egy kisfilmet készítettek, amit levetítettek a közönségnek. Ebből kiderült, hogy már Benka Gyula idejében nagy virágzásnak örvendett Szarvason a hangászat. Az alapítók – Gazsó György, Kozák Lajos, Regős Imre – nevét ma egy-egy terem őrzi az iskolában.
Az iskola jelenlegi és volt növendékei, pedagógusai két hangszercsoport képviselőjeként is a színpadra léptek, a csellisták és a klarinétosok/szaxofonisták is népszerű dallamokkal kedveskedtek a közönségnek.
Az egyik alapító, Kozák Lajos dédunokája, Kulcsár Dénes is fellépett, édesapja Kulcsár Kristóf és nagymamája Szabados-Tóthné Kozák Ilona kíséretében egy jubileumi dalt adtak elő. Ilcsi néni ezek után a zeneiskolához és édesapjához fűződő emlékeiből, élményeiből kötött egy csokorra valót.
Felléptek a harmonikások Iváncsó József vezetésével, és a kondorosi hegedűsök Kozák Éva irányításával. Videóüzenetet küldött Nánási Attila színész és Komlovszky-Szvet Tamás művésztanár.
Tatai Nóra operaénekes Iváncsó Viola zongorakíséretével énekelte Rimszkíj-Korszakov A cári menyasszony c. operájából Márfa áriáját, Várnagy Mihály és Czettner Vera Schubert Rémkirályának hegedű-brácsa átiratával lépett fel, Benedekfi Tünde Chopin mazurkával és etüddel, míg a műsor első részét Sándor Tamás klarinétjátéka zárta, aki Körösparti Ágnes zongorakíséretével Weber Rondóját játszotta.
A szünet után a Kamarazenekar játszott három darabot Vas István koncertmester irányításával, majd Ágoston Béla muliinstrumentalista játszott stilpanon, fuvolán és dudán.
A záró néptáncos produkciót Csasztvan András visszaemlékezése vezette be, a táncosok a szokásos jó hangulat megteremtését és lezárását egy mezőségi koreográfiával tették teljessé.
A 60 éves jubileumi koncert állófogadással, pezsgős koccinátással, baráti beszélgetéssel ért véget október 25-én, pénteken a Chován Kálmán Alapfokú Művészeti Iskolában.
Tatai László
