A kiberbűnözés tipikusan az a terület, amiről mindenki tud, mégis azt hisszük, csak más eshet a pénzt kicsalók, adatokat ellopók csapdájába, mi nem. A rossz hír az, hogy bármelyik cég vagy éppen magánszemély lehet célpont. Sőt, sokszor nem is konkrét embereket néznek ki a bűnözők, hiszen a telefonok és e-mailek teljesen véletlenszerűen mennek ki, az más kérdés, hogy van, ahol célba találnak, van, ahol nem. A kiberbűnözés volt a témája a Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szerdai előadásának, amelyet a Szövetségben a vállalkozókkal,VF/44/5/2023_BMKIK projekt keretében valósítottak meg.
– A legtöbb kiber elleni csalás kivédéséhez nem kell hatalmas internettudás – kezdte az előadását Szabadkígyóson, a Wenckheim kastélyban Plavecz Barnabás rendőr százados, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Szolgálat Kiberbűnözés Elleni Főosztályának kiemelt főnyomozója. Higgadt gondolkodás viszont annál inkább szükséges – tette hozzá. Elmondta: amikor egy hang felhívja az ügyfelet a bankból, hogy éppen most lopják el a pénzét, pánikreakciót vált ki. Ilyenkor hajlamosak az ügyfelek megadni olyan adatokat, amelyeket nem kellene. A rendőr százados elmondta, volt olyan társaság, ahol banki azonosító kártyájuk is volt a bűnözőknek, tehát ennek felmutatásában sem kell feltétlenül vakon hinni. Ilyen esetben meg kell szakítani a hívást és az ügyfélnek kell felhívnia a bankját és megkérdeznie, tényleg történt-e gyanús tranzakció. Sokszor egy-egy link letöltése is komoly kárt okoz, de hamis weboldalra is könnyen tévedhet az ember. Volt olyan ügyfél, aki egy ismert oldalon megjelenő hamis hirdetésre kattintott, utalta át a kért összeget, majd csodálkozott, hogy az olcsó pénzen vett álomnyaralásból semmi sem lett. Olyan is megesett már – igaz, még nem Magyarországon –, hogy váratlanul csomag érkezik az ügyfélnek, rajta egy QR kóddal. Ha ezt letöltik, akkor már nagy a baj, mert persze a csomagban semmi értékes nincs, maximum papírok vagy tégla. Olyan szoftver is létezik, ami zárolja az eszközöket, de olyan esettel is találkoztak már a nyomozók, amikor a mesterséges intelligencia segítségével skype-on utasította a főnök az alkalmazottat, hogy utaljon át milliókat egy bankszámlára. Kiderült, hogy sem a kép, sem a hang nem a főnöké volt, de a pénzt elutalták. Plavecz Barnabás szerint éppen ezért mindig mindent – ha lehet – személyesen kell ellenőrizni, meg kell nézni a keresősorban megjelenő címet, soha nem kell azonnal lépni, hanem megfontoltan átgondolva kezdjünk el bármit is letölteni, kitölteni, kiadni.
Hrabovszki Zoltán rendőr alezredes, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságának osztályvezetője szerint Békés vármegyében is egyre gyakoribb a kiberbűnözés: míg 2019-ben 138 esetben járt el a kapitányság közel 78 millió forint értékben, 2023-ban már 651 online elkövetett csalásban lépett a rendőrség. Az okozott kár tavaly több mint 125 millió forintra rúgott. Viszont a rendőrség is egyre felkészültebb, ugyanis míg 2019-ben 0,4 százalékban térült meg a kár, tavaly már több, mint 36 százalékban.
Fiser Annamária, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. tanácsadója elmondta az iparkamara rendezvényén, hogy a magyar fejlesztéspolitika meghatározó szereplőjeként a társaság részt vesz egyes európai uniós és hazai költségvetési forrásokra támaszkodó fejlesztési programok tervezésében, illetve végrehajtásában. Az SZPI átfogó tanácsadói szolgáltatást nyújt a hazai és európai uniós fejlesztési programokkal kapcsolatban. Kitért a Horizont Európa és a Digitális Európa program részleteire.
Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara – sajtó
Fotó: Pintér Vince/BVKIK
