Néha gyönyörködni kell…, néha meg kell állni. Néha gyönyörködni kell! Néha „önmagunkban”. – köszöntötte meghívott vendégeit a Gyakorlóintézmény vezetője, Bíró Gyula főigazgató, c. e. docens. Hatvanöt éves a szarvasi óvóképzés, negyvenöt éves a Gyakorlóintézmény, és tizenöt éves a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés. A Magyar Tudomány Ünnepe hetében több szakmai, tudományos és kulturális programmal, rendezvénnyel köszöntötték a szarvasi képzőt, a megújult Gyakorlóintézményt, az utcai homlokzatában már új pompájában ragyogó kari főépületet, és az épülő sport- és hallgatói centrumot, de leginkább a bennük munkálkodókat, azokat a közös szív- és lélekdobbanásokat, akik a régi idők és jelenkor nevelői, oktatói, munkatársai. Zenés Őszi Esték program keretében a Körömvirág együttes koncertjével ajándékozta meg a Gál Ferenc Egyetem Gyakorlóintézménye munkatársait, meghívott vendégeit, a régi és a jelenkor „szolgálóit”.
A koncert esten a magyar költészet ismert és kevésbé ismert lírikus alkotásai szólaltak meg, hol zenével, hol szavalattal, egy valódi kulturális csemegét nyújtva a meghívott vendégeknek. Sárrét, Bihar, Békés, Nagyvárad-Debrecen, „kis és nagy Magyarország” irodalmi színessége: Ady, Radnóti, Emőd, Sinka, Vári Fábián, Csokonai, Reviczky, Juhász, a Körömvirág együttes zenéjével és Pető István előadásában teremtett kávéházi hangulatot. A finom dallamok, érzés-szólamok, a kultúra szeretete és szerelme illeszkedett az est meghittségéhez, ami leginkább a belsőkben zajlott, mert a hangulat inkább a családiasságot, oldottságot és az összekapcsolódást jelenítette meg, azt a közös történetet, amibe rengeteg siker, eredmény, elismerés és persze bukkanók is voltak. A Gyakorló az a hely, ahol a köznevelés és a felsőoktatás egy térben találkozik, és a szarvasi campuson két intézményben – „együtt mocorogva” mindannyian hozzátesznek a hazai pedagógusképzés „legendájához”. Szarvasi történet a hazai oktatástörténet egy pici, de rendkívül fontos és ismert pontjaként.
Az est folyamán felcsendült az, ami a campus udvarán anno olyan sokszor, és nemcsak énekkel, de a jól ismert mozdulatsorral is, már-már valamikori „főiskolás himnuszként” is, a Nád a házam teteje…
A Gyakorlóintézményt építők 1979-ben döntöttek úgy, hogy 250 férőhelyes mintaóvodát építenek, az akkori város és megyei vezetés, a minisztérium és óvóképző intézet közös akaratával, együttműködésével, a korszellemet meghaladó technikai feltételekkel, ami egyaránt szolgálja az óvodai ellátást és a felsőoktatás igényeit. Negyvenöt évvel később az intézmény megújulhatott, újra gondolhatta magát, és Békés Vármegyének újból az egyik legkorszerűbb oktatási környezete és módszertani, szakmai műhelye, több minisztériumi és szakmai szervezetek elismerésével. Mégis a legfontosabb az öndefiníció, ami szerint a Gyakorlóintézmény a korszerű pedagógiai környezet mellett a pedagógusképzés és a gyermeknevelés szolgálatát végzi, nagyszerű munkatársakkal, szakvezető óvodapedagógusokkal és vezetőtanárokkal, pedagógusokkal. Négyszáz gyermek és hatvan munkatárs: „Gyakorló… ahol jó gyereknek lenni!” és Gyakorló… ahol jó nemcsak gyermeknek lenni. Ez a kaland szülők, fenntartó és az itt munkálkodók, nevelők és oktatók, munkatársak közös eredménye és szenvedélye.
A torta felvágásra készen, rajta a felirat, a gyertyák „csonkig nem égnek”, a pezsgők koccintásra várnak… a jelenben, hogy egyszer majd mi is a „múltként” érezhessük, hogy hozzá tehettünk valami olyan fontosat, amit az elődeink tettek, hogy az itt megélt pillanatban lehessünk.
Negyvenöt… a gyertya elfújásra került. Gondoltunk is valamire… de hogy mire? Legyen mindenkinek egy gondolata, egy kívánsága, és mindemellett egy-egy szeretetemléke és idegondolása.
Az ünneplésből természetesen a gyermekek sem maradnak ki, számukra meglepetéskoncerttel készül az intézmény a Cervinus Teátrumban, ahol egy a cél, ami mindig is; egy mosoly, egy szeretetölelés, egy összekacsintás, egy parányi egymásra figyelés, közös lélek-rezdülés csakúgy, mint negyvenöt éve a mindennapokban.
A Gyakorlóintézmény köszönetet mond minden eddigi „bennünket választóknak”, szülői partnerének, támogatóinak, a nálunk végzetteknek: ovi-sulisoknak, a mindenkori intézményfenntartóknak, valamikori vezetőinek és munkatársainak és Szarvas városnak, hogy azt a színes és magas színvonalú oktatásügyet erősítve, amely jellemzi óvodától a felsőoktatásig, közösen élhetjük meg és alakíthatjuk.
Mert néha meg kell állni, és néha gyönyörködni kell… „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” /W.S./, mert bennünk a létra.
Sz.Zs.
