A Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, a 100 éve fennálló Gabonakutató és Békés Vármegyei Kormányhivatal közös együttműködésének keretében első alkalommal rendezték meg az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia. A hagyományteremtésnek komolyságát jelezvén, egyből számot is adtak neki.
A fórum és szakember-találkozó céljaként tűzték ki, hogy a termelők, a forgalmazók, a nemesítők, a kormányzati döntéshozók és a szakhatóságok között működő kommunikációs csatornát teremtsenek.
Gyuricza Csaba, a MATE rektora elmondta, az esemény megszervezésének az volt a célja, hogy összehozzák azokat a szereplőket, akik az ágazat valamelyik szegmensében, vetőmag-nemesítésben, előállításban, forgalmazásban érdekeltek lehetnek. A termen végig tekintve eredményesnek nevezte az kezdeményezést, mert mindegyik terület képviselőit ott látta.
“Példa nélküli fejlődés zajlik nemcsak Magyarországon, hanem világszerte, miközben népességnövekedés zajlik, ami kikényszeríti, hogy minél kisebb területen minél nagyobb mennyiséget termeljenek egy, a klímaváltozással nehezített pályán. Ma egy ország erejét nem a mérete, katonai ereje határozza meg, hanem az, hogy képes-e magának a szükséges energiát, élelmiszer alapanyagot megtermelni, élelmiszert előállítani”, fogalmazott a MATE rektora.
Gyuricza Csaba: Lejárt az elkényelmesedés ideje!
A konferencia a közös gondolkodásról, az összefogásról, a közös cselekvésről is szól. 2023-as statisztikai adatokkal mutatta be a Békés Vármegyei Kormányhivatal Vetőmag és szaporítóanyag hatósága illetékességi területének, Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyéknek az országos vetésterülethez viszonyított termelési, fémzárolási és vegetatív szaporítóanyag előállítási volumenét, majd 9100 milliárdban forintosította is azt Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója.
Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárkamara elnöke szükségesnek nevezte egy ilyen széleskörű szakmai fórum létét, amin együtt tudnak gondolkodni. A vetőmag ágazatot stratégiai fontosságúnak nevezte, magas színvonalon tartása pedig nemzetgazdasági érdek.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az elmúlt néhány évtizedben azt látta, hogy a külföldi kukoricanemesítők megjelenésével a magyar fajták hogyan szorultak vissza. A magyar mezőgazdászokhoz méltatlan, hogy ne a magyar fajtákat részesítsék megfelelő mértékben előnyben, és azt termesszék. “Most azért vagyunk itt, hogy ezt a folyamatot megállítsuk, ezt a folyamat felmérjük, és az elkövetkezendő évekre valóban kitűzzük azt a célt, ami az agráriumon belül a vetőmag ágazat belső stratégiai ágazattá váljék. Ehhez sok mindent kell tennünk, sok együttműködésre, sok beszélgetésre, sok gondolatcserére, szakmai és tudományos együttműködésre van szükségünk, de azt hiszem, hogy ezek azok a gondolatok, amelyek ma összehoztak bennünket”, jelentette ki Farkas Sándor.
A konferencia hátralevő részében plenáris előadások hangzottak el a magyar vetőmagtermesztés helyzetéről, globális kihívásairól, jövőképéről. A szakmai nap kerekasztal-beszélgetéssel zárult, aminek témája szintén a magyar vetőmag szektor jövőképe volt.
