in

100 éve szakadt el Szentandrástól Csabacsűd

Molnár József és Csákvári Marián, Csata polgármestere leleplezi az időkapszula fölé helyezett centenáriumi emléktáblát.
Molnár József és Csákvári Marián, Csata polgármestere leleplezi az időkapszula fölé helyezett centenáriumi emléktáblát. (Fotó: Babák Zoltán)

“100 év történetét nehéz felidézni néhány percben”, kezdte ünnepi beszédét Molnár József polgármester, ezért a teljesség igénye nélkül címszavakban elevenítette fel a jelentősebb történéseket. Hozzátette, hogy az elmúlt évszázad első kilencven évét dr. Sindely Pál már összefoglalta „Csabacsűd története és népélete” című monográfiájában.

“Napra pontosan 100 éve jelent meg a Budapesti Közlönyben, hogy az akkori belügyminiszter engedélyezte Csabacsűd önálló településsé alakulását”, kezdte az első pillanattal. Megemlékezett az első testület megalakulására, összetételére, a két helyszín közötti választásra, az apró lépésekre, az iskola, a községháza, az imaház, az egészségház megépítésére, amikkel az elődök egyre élhetőbbé és élhetőbbé tették lakóhelyüket. Aztán jöttek nehezebb idők is, főleg a második világháború, az azt követő magyar-szlovák “lakosságcsere”, 1956, a téeszesítés. Megemlékezett a közös tanács alatti együttmunkálkodásról Kardossal és Örménykúttal.

“Megbecsülhetetlen, hogy az elmúlt száz év során hány ember volt részese munkájával a fejlődésnek és felbecsülhetetlen az az érték, melyet elődeink, kortársaink és itt élő lakótársaink tettek és tesznek a település alakítása, jobbítása érdekében”, fogalmazott Molnár József, majd azt kérte az ünnep résztvevőit, hogy néma főhajtással adózzanak emlékük előtt.

A Körös Televízió kisfilmet készített az ünnepi alkalomra. Ebben elhangzott, hogy Csabacsűd nagyközség “mai településének a helye a XIX. századi ásatások és az ezekből fennmaradt leírások szerint már az őskorban lakott terület volt. Írásban először 1456. május 12-én kelt oklevél említi. Az bizonyos, hogy az 1456-os oklevél Hunyadi János birtokaként említi az akkori falut, mely egészen a török pusztításáig népesnek volt mondható. 1563-ban 55 család, hozzávetőleg 275 ember lakhatott a faluban. Az újratelepítés után Csabacsűdpuszta a szentandrási uradalom része lett, együtt alakult történelmük is… Az 1848-49-es szabadságharc bukása után itt élt és dolgozott Trefort Ágoston, és gyakran tartózkodott itt Eötvös József, akik mindketten betöltötték a vallás és kultúrminiszteri tárcát. Az akkor még elszórtan tanyákon élő gazdák kezdeményezésére 1924-ben vált el Békésszentandrástól, s ekkortól kezdődött Csabacsűd önálló története.”

Eljött a rokonokhoz Csákvári Marián, Csata polgármestere is, hogy gratuláljon a száz éves jubileumához. “Száz év sok vagy kevés?”, tette fel a kérdést, amit meg is válaszolt: “Egy emberélethez viszonyítva szép kor. Egy község önállósodása nagy mérföldkő, saját közigazgatása, saját döntései, polgárai óhaján keresztül kiviteleződnek. A sok év meghozza gyümölcsét, a falu bővül, szépül lakosai összetartó erején keresztül. A széthúzás semmihez sem vezet, kompromisszumokra van szükség, csak így lehet fejlődni… Gondolom, eme száz év elteltével sok változáson ment keresztül a község. Voltak nagyon szép és kellemes pillanatok, események, fejlődött, de a problémák sem maradtak el a falu életéből. És ezeket szerintem mindig is oldották a kellő lehetőségeik szerint.”

A színpadra kérte Molnár József polgármestert, hogy átadjon neki egy ajándékot, “Az élet fája” kisplasztikát. “Szimbolikusan az életfát gyakran az élet forrásának és a visszatérés helyének tekintik. Gyökerei mélyben a földbe hatolnak, és az alatta tárolt táplálékot és bölcsességet merítik, míg ágai az ég felé nyúlnak, a tudás felé törekedve. A szilárdan álló törzs a rugalmasságot és az erőt szimbolizálja, és támogatja, védi, eteti a tőle függő számtalan életformát”, mondta Csákvári Marián.

“Minden embert az összefogásra kérlek, mint ahogyan az élet fája is szimbolizálja, hogy akármerre is ágazódnak ágaink, gyökereink, őseink által mindig is összetartozunk. Isten éltesse Csabacsűd nagyközséget sokáig!”, zárta köszöntőjét Csata polgármestere.

“Csabacsűd település önállóvá válásának 100. évfordulója alkalmából a képviselő-testület elismerések átadásáról döntött”, lépett a színpadra Králikné Hruska Gyöngyi.
 
Kimagasló gyógyító tevékenysége elismeréseként Dr. Fejes Csaba, valamint a település érdekében végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként Kasikné Csík Zsuzsanna, korábbi jegyző részére Csabacsűd Nagyközség Díszpolgára kitüntető címet adományozta a testület. Csabacsűdért kitüntető emlékplakettet Paluskáné Udvarhelyi Judit korábbi jegyző, illetve Jansik Györgyné vehetett át a centenáriumi ünnepségen.

A Hársliget Óvoda három óvodása, Juhász Dorka, Oláh Milla, Ökrös Luca Csukás István Sün Balázs című verses meséjét adta elő. Felkészítőjük Kondacs Tímea volt. A Csabacsűdi Trefort Ágoston Általános Iskolából Kanta Laura Majtényi Flóra Mi a haza című versét szavalta el.

De mikor is kezdődik ez a 100 év?”, tette fel a kérdést dr. Erdész Ádám, a Békés Vármegyei Levéltár nyugalmazott igazgatója. “Talán 100 évvel ezelőtt, november 21-én, amikor az a bizonyos Budapesti Közlöny megjelent? Vagy talán akkor, amikor az első írásbeli forrás megmaradt Csabacsűdről, a Hunyadiak koráról, vagy talán a XVIII. század elején, amikor itt volt egy kipusztított és elnéptelenedett terület, amely még földrajzilag is visszavadult, és megjelentek az első idetelepülők, szlovákok, magyarok és más nemzetbeliek. Szerintem a mi történetünk valamikor itt kezdődik a XVIII. század elején.” Történelmi kutatásainak közzététele végén azt kívánta Csabacsűd közösségének, hogy az elmúlt 100 év sikertörténettel íródjon tovább.

Az ünnepi eseményt egy időkapszula elhelyezése követte a községháza előtti bástyánál. A kapszulába a települési képviselők egy-egy erre a napra jellemző tárgyat helyeztek, András Attila a 2024. november 21-i Békés Megyei Hírlapot, Bracsok Szabolcs a most forgalomban lévő aprópénzt, 5, 10,20, 50, 100 és 200 forintosokat, Czesznak János a Csabacsűdről készült jubileumi kiadványt (amit innen lehet letölteni), Kerek Mihály Birghoffer Kinga rajzpályázatra készített nyertes rajzát, valamint Szilágyi Bernadett Csabacsűd településről készült képeslapot és hűtőmágnest.

A nap zárásaként Molnár József és a testület tagjai megvendégelték az új és korábbi díszpolgárokat, a díjazottakat, hivatalok képviselőit, illetve a szomszédos települések polgármestereit.

Szarvas város képviseletében Hodálik Pál polgármester hatalmas tortával kedveskedett a szomszédoknak, illetve köszöntötte a díjazottakat, akik közül hárman személyes munkatársként vagy szülőként kapcsolatban állt. A torta felszelése előtt a Békés Megyei Kormányhivatal képviseletében dr. Galó Zsolt, a Szarvasi Járási Hivatal vezetőhelyettese köszöntötte az ünneplőket.

Aktív Magyarországért díjat érdemelt Rohonyné Urbancsok Zsuzsanna (b3).

Aktív Magyarországért díjat érdemelt Rohonyné Urbancsok Zsuzsa

Reményteli hétvége a karatésoknál