„Jer, jer kikelet,
Seprűzd ki a hideget,
Ereszd be a meleget,
Dideregtünk eleget!”
Hat csoportos óvodánkban napról napra más-más csoportban hangos vigassággal kergettük el a telet.
A Búzavirág csoportban a feketén – fehéren téma köré szervezték a télbúcsúztatást, ezért a gyermekek farsangi jelmezei is illeszkedtek e két színhez. Hagyomány a csoportban, hogy az ötletes jelmezekhez mindenki a saját maga által költött tréfásabbnál-tréfásabb rigmusokkal mutatkozik be. A vidámságot fokozta, hogy a nehezebbnél-nehezebb ügyességi játékokat játszottak, melyet hangos szurkolás, buzdítás kísért.
A Szamóca csoportosok gondolatban messzi földre, egy indián faluba csöppentek. Vágyták már a napsütötte meleg levegőt, ezért nagy lendülettel segítettek az indiánoknak a Szerencse-hegyről varázsköveket gyűjteni, vadlovakat terelni, teknőstojásokat átvinni a folyón, és banánokat szüretelni. A nehéz munka után természetesen nem maradhatott el a jól megérdemelt örömünnep: a Totemoszlop körüli tánc sem. Ezt jó hangosan tették, hogy a napocska hozzánk is eljuttassa meleg sugarait.
A Panda csoportos gyerekek is kalandozni vágytak, nekik Kalózók kincsét kellett megkeresniük. A kincshez vezető út nem is volt egyszerű, mivel nagyon sok érdekes faladatot kellett teljesíteni a kincsesláda megtalálásához: mocsáron átkelni, kavicsokat hordani, vízből pénzérméket, drágaköveket kimerni. Lelkesen vettek részt a feladatok megoldásában.
A Cseresznye csoport farsangját idén is vidám, izgalmas játékok tették emlékezetessé. A gyerekek az ötletes jelmezeikben érkeztek, és mozgásos kihívásokkal teli állomásokon próbálták ki ügyességüket. Többek között átkeltek egy óriás pókhálón (a kis pókemberek örömére), gördeszkán hason fekve vadásztak színes labdákra, célba dobtak mozgó kosárra. Óvodánk legfiatalabb jelmezeseihez vendégek érkeztek:
Az Alma csoportba a meseerdőből két kicsi bocs és a róka jött, akik vidám játékokkal örvendeztették meg a gyerekeket. Szállt a színes ejtőernyő a magasba, de még magasabbra szálltak a színes labdák, amiket a bocsok hoztak ajándékba. Róka koma most is csak a hasára gondolt, és sok finomságot hozott, de furfangos játékkal keverve ám, hogy ne legyen könnyű dolguk a gyerekeknek megszerezni azokat.
A Tulipán kiscsoportba három kiscica – egy fekete, egy szürke, és egy fehér – somfordált be. Át akartak surranni a gazdasszony éléskamrájába, és ehhez a maskarába bújt gyerekeket kérték segítségül. Volt ott kolbász, sajt, tejföl és minden ínyencség, amit nagy igyekezettel, és ügyességgel csentek el a gyerekek (a cicák nagy örömére). De a gazdasszony sem volt rest, seprűtáncoltatással vetett véget a huncutságoknak!
Minden csoportban, a kihívásokkal teli délelőttökön, a farsangolóknak a rengeteg mozgás után jól esett a farsangi fánk, palacsinta, üdítő és egyéb finomság. Majd kezdődhetett a mulatozás, ahol a színes ruhák, maskarák pörögtek, forogtak a farsangi zenékre, és mindenki felszabadultan táncolhatott.
Sikerült! Mindezek hatására a tavasz meg is érkezett hóvirággal, erdei madárdallal, meleg napsütéssel, a kikelet kincseivel.
A gondolatokat összerendezte: Uhljarné Fabó Edit óvodapedagógus
