G.E.
Március 7-én este a kamarateremben mutatta be a Cervinus Teátrum Pozsgai Zsolt lélekig érő drámáját, Olej Tamás három lánya címmel, a szerző, Pozsgai Zsolt rendezésében. Az előadás a Cervinus Teátrum ősbemutatóinak számát gazdagítja – tizenkettedik a sorban.
Pozsgai Zsolt Balázs Béla-díjas magyar drámaíró, színház és filmrendező, forgatókönyvíró, Érdemes művész, aki Szarvason nem ismeretlen a színházat szeretők között.
Pozsgai Zsolt Mikszáth Kálmán Tóth atyafiak című 1881-ben született négy történetet tartalmazó novelláskötete alapján írt egy önálló drámát, melyben a címszereplő Olej Tamás (Szemán Béla), a felesége (Szoták Andrea) és három lányuk (Sinkó Réka, Enyingi Zsófia és Harcsa Boglárka) történetét ismerhetjük meg. A történetek mozaikként kapcsolódnak össze. Mindannyiuknak megvan a maga sztorija, ami teljesen kidolgozott önálló történet. Így kapcsolódik a három lányhoz három férfi (Szász Borisz, Nagy Róbert és Szabó Sipos Barnabás), akiknek szintén van önálló történetük. Minden szereplő olyan élethelyzetbe kerül, hogy döntenie kell, és nem is haboznak dönteni, de döntéseikért a felelősséget vállalni kell – és vállalják is.
Hihetetlen, hogy nem vidám történeteket látunk, de nagyon – nagyon szerethetőek a szereplők, lelket simogató a mese, mert mindegyikük szeretetből cselekszik, még akkor is, ha nem helyes. Ami nagyon tetszett az, hogy a férfiak őszinték, nem árulnak zsákbamacskát, nem ámítják el a lányokat, kereken megmondják milyen jövő várható, a lányok ennek tudatában döntenek, mert szeretnek és viszont szeretik őket. Hogy helyes-e?, hogy el kell-e engedni? – mi, kívülről hiába látjuk másképpen, számukra a SZERETET, a SZERELEM létezik csak, abban a pillanatban. A döntés az adott helyzetben, pillanatban könnyű, de a következményeit legtöbbször nem tudják vagy nem is akarják átgondolni.
Nagyon szép drámát láttunk, nagyon jó színészi játékokkal, alakításokkal. Le kell szögezni, hogy lelkileg nagyon nehéz helyzetben lévő embereket alakított minden művész, ami a színészek lelkét biztosan megviselte, mert nem könnyű élethelyzetek zajlottak a színpadon. Mind a nyolc színész nagyon szerethető alakokat teremtett meg.
Szemán Béla élte Olej Tamás szerepét, kiemelkedett, szerepe nagyon is konok ember, ugyanakkor ellentétként van történet a nagy szívére is. Olej Tamás az, akinek több kisebb története van, de ezekben újabb és újabb arcát, jellemét ismerhetjük meg a címszereplőnek. Béla színészi képessége, alakítása tökéletes!
Szoták Andrea szelíd, szeretettel megáldott nevelőanya, számára csak ez adatott meg, de ezt szíve minden szeretetével teszi. Andrea kiválóan játszotta el a nőt, aki kitart férje mellett, mert szereti és tiszteli. Nagyon tetszett Andrea alakítása, jó volt látni ebben a szerepben!
Sinkó Réka, Enyingi Zsófia és Harcsa Boglárka mindhárman különleges lányokat formáltak meg, különleges, mégis különböző színészi eszközökkel. Testvérek voltak, az összetartozás az elején óriási, hogy azután mindhárman próbálják megkeresni saját útjukat, saját döntéseikre hagyatkozva. Mindhárman valóban szerethető, különleges lányalakokat varázsoltak a színpadra. Mindhármuk sorsa csodálatos, nagyszerű játékuknak köszönhetően könnyeket csalt a nézők szemébe.
Szász Borisz, Nagy Róbert és Szabó Sipos Barnabás is három teljesen eltérő karaktert formáltak meg, de mindhármuknál – ahogyan a lányoknál is – a szeretet dominál, bár ez minhármuknál másképpen nyilvánul meg. A három színész is tökélesen találta meg és alakította a karaktereket. Velük lehetett csak kerek, teljes a történet.
Pozsgai Zsolt rendezése szerethetővé tette ezt a szép történetet, még, ha sírunk is, a szívünket szeretet járja át, amely megérint és nem enged. Hosszú ideig nem tudtam tapsolni, annyira a hatása alatt voltam a történetnek. Számomra azt mutatta meg, hogy nem vagyunk tökéletesek (ami nem is baj), de hiszem, hogy a szeretet sokkal jobb emberré tesz minket.
A szép látvány Balázs Henrietta és Salgó Balázs munkáját dicsérte.
Ajánlom minden nézőnek az előadást, szép történet, nem fognak csalódni!
Galambos Edit
A fotókat Babák Zoltán készítette.
