Réges-régen, amikor Róma még hatalmának csúcsán állt, a birodalom útjai messzi vidékeket kötöttek össze. Egy legenda szerint azonban létezett egy titkos ösvény, amelyet csak a legbölcsebb és legbátrabb utazók találhattak meg. Ez az út nemcsak a városba, hanem Róma szívéhez, a dicsőség és bölcsesség forrásához vezetett.
Egy napon a Szlovák Iskola ötödikes tanulói útra keltek, hogy megtalálják ezt az ösvényt. Útjuk során különböző próbatételekkel szembesültek: a bátorság, az értelem és az együttműködés próbájával. A csoportos feladatokban az ifjaknak együtt kellett dolgozniuk, hogy különböző kihívásokat teljesítsenek. A jobban teljesítő osztály egy provincia birtoklásának lehetőségét kapta a nagy Római Birodalom térképén.
Egyéni jutalmazásként az „utazók” sestercius pecséteket gyűjthettek, amelyeket később kézzel fogható pénzérmékre válthattak be, majd a projektzáró eseményen egy iskolai vásárban használhattak fel.
Át kellett haladniuk a szabadulószobákon is, ahol többek között régi kőtáblába vésett titkos üzenetre bukkantak, amely nélkülözhetetlen volt az út folytatásához: meg kellett fejteniük az ősi szöveget, amely elárulta, merre kell tovább menniük.
Végül gondolkodásukkal, bölcsességükkel, összefogásukkal és egymás segítésével megtalálták a rejtett ösvényt, amely egyenesen Rómába vezetett.
Amikor végre elérték a város kapuit, egy idős szenátor fogadta őket. „Bizonyítottátok, hogy az igazi római erények – a bátorság, a tudás és az együttműködés – minden akadályt legyőznek. Ezért mostantól ti is a birodalom jövőjének részesei vagytok.”
Az ifjak neve örökre fennmaradt Róma krónikáiban, bizonyítva, hogy valóban minden út Rómába vezet – de csak azok számára, akik méltók rá.
– szlovák –
