Babák Z
“Először a Fickók, majd a Csibészek, végül a Blökik”, osztotta be a Szarvasi Arborétumban az elmúlt vasárnapi kutyás terepfutás 11 órás, talán szabadidős jelzővel illethető etapjának indulási sorrendjét Slajchó Attila szakmai koordinátor. Addigra a sportosabb, a Bátor és a Fürge kategóriában egy órával korábban indulók már célba is értek, sőt, közülük többen csatlakoztak 11-es társasághoz.
A Szarvasi Arborétumban ez már a második ilyen kutyás futóesemény volt, aminek az akadályos kitérőkön kívül a Bolza-kör adta a nyomvonalát. “Szokták mondani, hogyha kétszer csinálsz valamit, az szokás, ha háromszor, akkor az már hagyomány. Én remélem, jövőre már hagyomány lesz!”, jelentette ki Attila.
“Az ilyen rendezvényeken az embernek két félelme van. Az egyik az, hogy nem jön el senki, a másik az, hogy sokan jönnek”, fogalmazott a lassan szállingózó Fickókat látva, de első félelmét a lényegesen nagyobb számban rajtvonalra felsorakozó csibészek hamar el is oszlatták.
“Biztosan indultatok már olyan versenyen, komoly terepfutáson, ahol árkok, vizesárok vannak, azokat három napig locsolják, hogy sár legyen. Nekünk nem kell. Nekünk van saját sarunk. Legyetek sárosak, érezzétek jól magatokat!”, bocsátotta útjukra a kutyákat és gazdáikat Attila, hogy majd ő is csatlakozzon hozzájuk.
A pályán öt darab akadályt helyeztek el, egy kúszó-mászót, egy labirintust, egy rönksétát, valamint egy rönkugrást. Az ötödiket, a bújós akadályt elrejtették, de eltéveszthetetlenül ki volt táblázva minden. A pálya csúszós volt, de a “terepfutás nem is terepfutás sár nélkül”.
A tavalyi 33 nevezéssel szemben erre az alkalomra kerek 100 érkezett, árulta el Décsei Mónika, a Szarvasi Arborétum kommunikációs szakembere. A főváros környékére jellemzők inkább ezek a sportesemények. Itt közösségi, esetleg tömegsport eseményként szeretnék meghonosítani, ahol “a díj az együttlét és a kutyákkal együtt töltött idő”, fogalmazott a Pepi-kert munkatársa.
Tavaly még nem voltak terepakadályok, akkor merült fel, hogy az idei versenyre ezekkel kibővítik a pályát. Szeretnék megőrizni az esemény családi, illetve tömegsport jellegét, de már most látják, hogy legközelebb szükség lesz valódi versenyre, komoly akadályokra, időmérésre.
