Babák Z
Világszerte folyik a verseny az elektromos áramot minél nagyobb energiasűrűséggel tárolni tudó akkumulátorok fejlesztése területén. Időről időre felröppennek a hírek, hogy elkészült annak az akkunak a prototípusa, amivel a mobilok úgy jöhetnek ki a gyárból, hogy azt évente egyszer kell csak konnektorba dugni, de már azt is megszellőztették, hogy karnyújtásnyira van a technológia, amivel a gyárban feltöltenék, és azt már soha többé nem kell. A mai korban ez olyan mértékű felfedezés lenne, mintha feltalálnák, hogy lehet ólomból aranyat előállítani, de annyi módosítással, ha ezt az akkut sikerülne hamarabb, az ólommal már nem lenne értelme bíbelődni.
A minap ment körbe a világsajtóban, hogy a Föld és a Mars elsőszámú innovátora bejelentette az alumínium-ion alapú szuperakkut, ami könnyebb, energiasűrűsége ötszöröse, a töltési ideje töredéke a jelenlegi legfejlettebb akkumulátorokénak. De a sokszereplős versenynek koránt sincs vége. Egy kínai gyártó nemrég jelentette be 621 kilós szilárdtestakkuját, amivel egy szappan alakú autó egy feltöltéssel (egyelőre papíron) elmegy 1002 kilométert. Ám az újabb és újabb technológiák mellett a lítium még mindig tartja magát. Az idei CES-en egy tajvani cég által bemutatott lítium-kerámia aksi 6 perc alatt tölthető 80 százalékra.
Elon Musk már benyújtotta a következő akku szabadalmi tervét, és itt jön képbe Magyarország.
Ha megnézzük Európa termálvíztérképét azt látjuk, hogy a Kárpát-medence bővelkedik benne, ráadásul mindez elérhető mélységben, ami a kitermelés költségeit nagyban le tudja csökkenteni. A termálvízben egyrészt bőven van lítium, de az mindenben van, még a tengervízben is, de van még valami. Musk szabadalmából amerikai szakújságírók azt vélik kiolvasni, hogy az új aksinak kulcsfontosságú anyaga, anyagai könnyen előállíthatók termálvízből, biztonsági tartalékként még némi lítium is csurran-csöppen belőle. A szükséges anyagok kivonása után ivásra is alkalmas minőségű víz kerül ki a technológiai leírásban csak “waste”-nek nevezett ág kimenetén.
Musk már Trump négy évén túl tekint. Tudja, elkerülhetetlenül jönni fog egy olyan adminisztráció, ami nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelemre, és akkor neki zöld technológiát kell virítani… hacsak nem ő lesz a következő elnök két ciklusra, és lássuk be, ez csak rajta múlik. Pénze van rá, a kezében levő technológiával bármilyen választást el tud dönteni, de a biztonság kedvéért most a feketére és a pirosra is fogad. Pontosabban a zöldre.
Hetekkel ezelőtt bizonyára sokaknak feltűnt az – érdekes mód főleg naplemente idején – megerősödő helikopterforgalom, amiről az terjedt el, hogy a szolnoki helikopterdandár végez csoportos kiképzési gyakorlatot a koszovói küldetésük előtt. Akik utána jártak, írták, hogy a haderő már elindult missziójára, de a helikopterhangok maradtak.
Másról van szó. Egy fórumozó Szentandrás felett egy sötét szürke helikoptert látott oldalán egy csillogó X-szel, és itt kapcsolódik össze Musk, a termálvíz és Szarvas. Helikopterről mérték a környék geológiai paramétereit, amik egybevetve azt mutatták, hogy alattunk van a legnagyobb mennyiségben a felszínhez közel, azaz leggazdaságosabban kitermelhető bázis.
Szarvas környékén ugyan van vagy tíz termálkút, fűtünk vele ólakat, növénytermesztő sátrakat, a városban közintézményeket, de komolyabb infrastruktúra, gyógyturizmus még nem épült rá. Miután kivettük a vízből a hőt, kémiailag változatlanul hagyva kihűtjük tavakban, majd visszaengedjük a Körösbe. Lehet, hogy a költséghatékonyság is közrejátszott, hogy Szarvast monitorozták, és nem Gyulát vennék meg várastól, fürdőstől, de van egy vékony szarvasi szál is a dologban.
Mára eljutott a technika oda, hogy egy szájból vett mintát kiküldve Amerikába megmondják, honnan származunk, merre él a közelebbi, távolabbi rokonságunk. Musk egyik cégén keresztül genetikai kutatásokban is érdekelt. Ezen, vagy épp a konkurenciát tesztelve a mintáját feldolgozva azt láthatta, hogy neki vannak magyar rokonai, legkoncentráltabban Békés vármegyében, azon belül Szarvason is. Ezt az X-en egy világtérképen korábban közzé is tette. Erre a füzeskerti Misúr Csabi hívta fel a figyelmünket, akinek vérvonala öt generációval korábban kapcsolódik össze Musk apai ágával. Talán ez a kulcs lehetséges megoldáshoz.
Elméletét erősíti, hogy édesapja családfakutatásainak eredményeképp tudnak egy Muska Józsefről, illetve a feleségéről, Ilona néniről, akiknek a két világháború között a Béke-Vasút környékén, talán a Vasipari-ház helyén volt egy cipészműhelyük előtte egy kiásatlan kúttal. Három lányuk született, így Muska József halálával a név is eltűnt a városból, azonban leszármazottaik ma is élhetnek még itt.
Nekünk teljesen mindegy, hogyan került Szarvas Musk látóterébe, a lényeg, hogy a látóterébe kerültünk. Lehet, hogy most áll össze a kép azzal a korábban felröppent hírrel, miszerint egy külföldi vállalat kutatóbázist telepítene Szarvasra, aminek a főiskola Körös-parti épületét nézték ki, míg a telepet a Bikazugi-holtág M44-hez közeli részére tervezik. Ehhez már meg is kezdték a területek felvásárlását és mezőgazdasági művelés alóli kivonását.
A város dolgairól nálunk jobban értesültek azt is tudni vélik, hogy a megnyitót napra pontosan két év múlva, 2027. április 1-re tervezik.
