– Más volt az élet, más volt a környék és más volt az időjárás is Szarvason, 1848 március 15-én – vezette be Roszik Zoltán azt a 2026-os sétát, ami a Tessedik Sámuel Múzeum elől indult és a hajdani szarvasi nevezetességeket vette számba. Az Ótemplomtól a mai múzeumépületen – ami a forradalom kitörésekor gimnázium, a szabadságharcban pedig kórház volt –, az egészségházon – a korabeli Bárány fogadón – és az egykori Réthy-nyomda épületén át a Kossuth utcai honvéd- és nemzetőr-tiszti lakásokig tartott. Közben megelevenedtek ma már nem látható épületek, mint a ’48-as városháza és Kaszinó, illetve a mai emlékhelyek: a Kossuth-szobor, a március 15-iki és az október 6-iki emlékhelyek. Közben a sétálók képzeletében megelevenedtek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szarvasi szereplőinek alakjai: Placskó istván lelkész, Mojsisovics Sámuel bíró Dolleschal János polgármester, Réthy Lipót nyomdász, Salacz Ferenc honvédhadnagy, Kollár János ügyvéd vagy Salacz József honvédhadnagy. A túra során az érdeklődők mobiltelefonon követhették a helyszíneket a Városi Könyvtár Városfoglaló játékával, amit olvasóink is megtehetnek, ha megkeresik a Városfoglaló 1848-as játékát.
Tatai László – Szarvasi Ujság
