Newjság
Békésszentandrás lakói idén is a település beiktatásának 696. évfordulóját ünnepelték. A község történelme azonban ennél sokkal régebbre nyúlik vissza: a rézkori halomsíroktól kezdve a középkori mezővárosi rangon át a modern ipari vívmányokig számos izgalmas fordulatot tartogat. Bődi Mária, a Békésszentandrás Kulturális Fejlődéséért Alapítvány tagja elevenítette fel a legfontosabb mérföldköveket.
A titokzatos Gödény-halom: Magyarország legnagyobb kunhalma
Minden szentandrási tudja, de sokan nem, hogy Békésszentandrás határában található hazánk legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom. Bődi Mária segítségére ezúttal unokája, Körösparti Zsombor volt, aki a kunhalom bemutatásában segített: ez a rézkori építmény eredetileg temetkezési és figyelőhelyként szolgált. A helyi identitás fontos része, olyannyira, hogy a szentandrásiak sajátos kiejtéssel, hosszú „ő”-vel („Gődény”) illetik, megkülönböztetve magukat a nyelvtanilag helyes írásmódtól.
1330: Az írásos beiktatás éve
Bár a terület már a honfoglalás után lakott volt – eredetileg Fehéregyház néven említették az egykori temploma után –, a település 1330-ban kapta meg hivatalos nevét és státuszát Károly Róbert oklevelében. Védőszentjéül Szent Andrást választották, akinek nevét a falu a mai napig büszkén viseli.
Aranykor és pusztulás: Hunyadiak és a török kor
A 15. század a Hunyadiak alatt igazi aranykort hozott: Békésszentandrás mezővárosi rangot kapott, és virágzó kereskedelmi központtá vált. Ezt a lendületet törte meg a török hódoltság, amely során a megye szinte lakatlanná vált. Az újratelepítésre csak 1719-ben került sor, amikor Bihar, Szilágyság és a Hajdúság vidékéről érkeztek ide családok – köztük a ma is gyakori Szilágyi és Vasadi nevek viselői.
A 20. század vívmányai: Szőnyeggyár és Duzzasztómű
A település modern arculatát a két világháború közötti időszak határozta meg. A híres szentandrási szőnyeggyár mellett 1936-ban kezdték el építeni a Horthy István duzzasztóművet, amelyet 1942-ben avattak fel. A duzzasztó nemcsak mérnöki bravúr volt, hanem százaknak adott munkát a nehéz időkben, és ma is a környék egyik legfontosabb épített emléke.
Emlékezés és jövőkép
A település 2000-ben, a millennium tiszteletére emelte a Szentandrás-keresztet, amely 14 kővel jelképezi a Kárpát-medence összes „Szentandrás” nevű települését.
