Postafiók
Hatalmas élménnyel gazdagodtak a diákok: az NTP-25 Tehetség program keretében megvalósuló „Szarvas és környéke régen és ma” című pályázat a második szakaszában. Ezúttal a mindennapi betevőnk, a kenyér története és készítése állt a középpontban, a termőföldtől egészen a ropogós héjú cipóig.
A programsorozat egy rendkívül tartalmas szakmai előadással vette kezdetét. Steinmacher László mezőgazdász mutatta be a gyerekeknek az alföldi gabona- és búzafajták termesztésének sajátosságait. A diákok megtudhatták, hogy a jó kenyér alapja a kiváló minőségű liszt, amihez elengedhetetlen a helyi adottságoknak megfelelő, gondos mezőgazdasági munka.
A Tessedik Sámuel Múzeumban a gyerekek egy interaktív múzeumi foglalkozás keretében tekinthették át a gabona útját. Megismerkedtek azzal, hogyan vetettek és arattak elődeink a modern gépek korszakát megelőzően, és bepillantást nyertek a régi őrlési módszerekbe is. A legnagyobb sikert az aratási és feldolgozási eszközök jelentették: a gyerekek boldogan, csillogó szemmel próbálták ki a régi szerszámokat. A megszerzett élmények mellé gyakorlati tudás is párosult: a diákok saját kezűleg varrtak textilzsákokat, amelyek régen és ma is a liszt szakszerű tárolására szolgálnak.
A program egyik legkülönlegesebb állomása a szarvasi szárazmalom volt, amely az ország egyetlen működőképes állapotban megmaradt szárazmalma. A bemutató őrlés során a tanulók saját szemükkel láthatták az egykori gabonaőrlési technikákat és a monumentális erőátviteli eszközök működését. Lenyűgöző volt számukra, hogyan volt képes az emberi leleményesség a természet és az állatok erejét igába hajtva lisztté zúzni a kemény búzaszemeket.
A projekt zárásaként az elmélet és a múltőrzés igazi, kézzelfogható gasztronómiai élménnyé alakult. Petneházi Andrea, a „Szeretetem” kovászos kenyér pékműhely megálmodója vezette be a gyerekeket a hagyományos kenyérsütés rejtelmeibe – pontosan úgy, ahogy azt egykor a nagymamáink is készítették.
Öröm volt látni, hogy a gyerekek milyen csillogó szemekkel hallgatták az előadást: feszült figyelemmel követték a pékmester minden mozdulatát, itták a szavait, majd hatalmas lelkesedéssel és örömmel vetették bele magukat a munkába, maguk gyúrva és formázva a leendő kenyereket. A workshop során a diákok közelebbről is megismerték a kovászkészítés folyamatát, az erjesztőgombák és baktériumok hasznos munkáját, valamint a tudatos táplálkozás és az egészséges életmód összefüggéseit.
A jól elvégzett munka méltó zárásaként pillanatok alatt elkapkodták és boldogan fogyasztották el a házigazda által készített különféle hagyományos és különleges kenyereket, amelyeket selymes házi vajjal és fenséges szilvalekvárral tálaltak nekik.
A program második szakasza tökéletesen mutatta meg a gyerekeknek, hogy a múlt értékeinek tisztelete, a kétkezi munka öröme és az egészségtudatos szemlélet milyen gyönyörűen fonódik össze egyetlen szelet, szeretettel megszegett kenyérben.
GFE SZGYÁI
