in ,

Távozik a bajnok edzői stáb Szarvasi FC 1905 éléről, bizonytalan a jövő heti döntés az osztályváltásról

Meglepő, a képről elsőre sima köszönetnyilvánításnak tűnő bejegyzés jelent meg a Szarvasi FC 1905 Facebook-oldalán. A sorokat elolvasva azonban gyorsan kiderült: a történelmi bajnoki címet szerző edzői stáb teljes egészében befejezi a munkát. De mi áll a háttérben, és milyen súlyos dilemmákkal kell szembenéznie a szarvasi labdarúgásnak a bizonytalan jövő árnyékában?

Osztályozó és realitás: A Sándorfalva más dimenzió volt

A Szarvasi FC 1905 fantasztikus szezont produkált, megérdemelten megnyerte a vármegyei I. osztályt, amire 24 éve nem volt példa a klub történetében. A bajnoki cím után következhetett az NB III-as osztályozó, ahol a sorsolás nem volt kegyes: a top három bajnokcsapat egyikét, a Sándorfalva SK-t kapták a szarvasiak.

A kettős vereség mögött nem kifogásokat kell keresni, hanem a tiszta realitást. A Sándorfalva jelenleg teljesen más anyagi és strukturális dimenzióban működik: erős szponzori hátterüknek köszönhetően NB II-es rutinos játékosokat tudtak igazolni, ami a pályán meg is mutatkozott.

A bajnokság megnyerése és az osztályozó után azonban a szarvasi klub egy hatalmas válaszút elé került. Bár az osztályozó nem sikerült, a nyári visszalépések miatt még komoly esély van arra, hogy a Szarvasi FC 1905 felkérést kapjon az NB III-as indulásra. A kérdés már csak az: szabad-e, lehet-e élni ezzel a lehetőséggel?

Miért távozik a teljes szarvasi edzői stáb? – Tisztul a kép

A szurkolók körében azonnal megindultak a találgatások, de a háttérinfók és Somogyi János vezetőedző megszólalása tiszta vizet öntenek a pohárba. Nem haragról, hanem racionális, sőt baráti döntésekről van szó.

Az elnökség teljes egészében elégedett volt az edzői stáb munkájával, mindenkivel egyenként egyeztettek. Az edzői kar cseréje mögött szimpla okok állnak:

  • Kasik Viktor civil munkája és elfoglaltságai miatt jelezte, hogy sem a vármegye I-ben, sem az NB III-ban nem tudja tovább vállalni a feladatot.
  • Kondacs János pályaedző szintén elfáradt, és jelezte, hogy a következő szezonban pihenni szeretne.
  • Klimaj Zoltán – aki eredetileg csak 3-4 hónapra, a 2024-es őszi szezonra “ugrott be” segíteni – tisztázta, hogy nem tervez hosszú távú edzői pályát. Két év közös munka után, a bajnoki címmel az álmát elérve távozik, ráadásul elnökségi feladatai is teljes ember kívánnak, és a családjával is többet szeretne lenni.
  • Somogyi János vezetőedző távozása szintén logikus, bár fájdalmas lépés. Janó kiemelte: ha a csapat marad a vármegyei szinten, Klimaj Zoltán nélkül már nem tudná kellőképpen motiválni a keretet, így ott nem ő a megfelelő ember. Az NB III-as indulásra ugyan letett terveket az asztalra, de az elnökséggel nem mindenben egyeztek az elképzeléseik a megvalósítást illetően.

“Másképp látjuk a dolgokat, amit teljes mértékben elfogadok, de nem szerettem volna olyan helyzetbe kerülni, amiben nem érzem jól magam. Kérlek titeket, ne bántsátok az elnökséget, mert ezek az emberek rengeteg időt, energiát és pénzt fordítanak a szeretett klubunkra, cserébe nem várnak semmit!” – fogalmazott sportszerűen Somogyi János.

A felek végül barátságban váltak el, az elnökség pedig döntött: ha érkezik is NB III-as felkérés, azt már egy új stábbal fogják megkezdeni.

Az NB III kegyetlen anyagi dilemmája: Több tízmilliós utófinanszírozás

A harmadosztályú szereplés hatalmas presztízst jelentene, és tovább növelné Szarvas város ismertségét. Ugyanakkor a realitás talaján kell maradni: a mai bizonytalan szponzori környezetben az NB III kőkemény anyagi kockázatot jelent.

Az MLSZ szabályozása szerint az NB III-as rajtpénzek utófinanszírozottak. Ez azt jelenti, hogy a szövetség azért, hogy a csapatok ne költsék el azonnal a teljes keretet, csak utólag utal. Az első hónapok működési költségeit – ami itt már tízmilliós tételekről beszélünk – a klubnak saját zsebből, előre kellene meghiteleznie és áthidalnia. Ez helyi szinten, biztos lábakon álló nagyvállalati szponzorok nélkül óriási, szinte vállalhatatlan rizikó.

Mi a megyei foci igazi lényege?

A modern világ teljesen átalakította a sportot. Székely Laci bácsi korszakához képest, amikor még a “sportállások” és a kötelező edzéslátogatás működött, ma már egészen más világot élünk. Ma a labdarúgók többsége civil munka mellett játszik, maximum néhány elhivatott elnökségi tag vagy helyi focirajongó vállalkozó tud számukra munkát és sportolási lehetőséget biztosítani egyszerre.

A közösségi élmény is megváltozott: akkoriban a fogható néhány tévécsatorna mellett mérkőzésekre járni szórakozás, közösségi élmény volt, mára a közösségi élményt a Facebook, a szórakozást meg a Netflix jelenti. Ennek ellenére a Sándorfalva elleni hazai meccsen bebizonyosodott, hogy Szarvason van igény a focira: a nézőszám a magasabb osztályú bajnokik látogatottságát idézte.

A legnagyobb szakmai dilemma mégis az identitás kérdése. Vajon megéri-e mindenáron az NB III-ba vágyódni, ha az idegenlégiósok igazolásával jár? Sokan – köztük a helyi szurkolók jelentős része – azért jár ki, mert hazai, szarvasi vagy környékbeli srácok játszanak, akikkel lehet azonosulni, akik ha győznek, ha kikapnak, akkor is a mieink. Az amatőr futball, különösen a vármegyei osztály lényege valahol pont itt rejlik: hogy a települések a saját nevelésű játékosaikkal mérettessék meg magukat.

Mi következik most?

A Szarvasi FC 1905 jelenleg a teljes bizonytalanságban van. A klub feszülten várja a következő hetet, hogy kiderüljön: érkezik-e hivatalos felkérés a magasabb osztályból, és végre eldőljön, melyik bajnokságra kell megkezdeni a felkészülést – immáron egy teljesen új edzői stábbal.

Aranytó Körös-panorámával