Postafiók
Minden tanévnek megvannak a maga különleges pillanatai, de számomra a ballagás mindig a legmeghatóbb. Főigazgatóként a megtelt templomban állni, végignézni az ünneplő gyülekezeten és a búcsúzó nyolcadikosokon, egyszerre jelent örömöt és meghatottságot.
Hálás szívvel köszöntöttem mindazokat, akik velünk együtt ünnepeltek ezen a jeles napon, és akik jelenlétükkel, szolgálatukkal vagy támogatásukkal évek óta részesei iskolánk életének. Külön köszönöm lelkipásztorainknak, egyházi és világi vezetőinknek, gyülekezetünk tagjainak, valamint a szülőknek azt a szeretetet és elkötelezettséget, amellyel közösségünket erősítik.
Ez a nap azonban elsősorban a búcsúzó diákokról szólt. Végtelen büszkeséggel hallgattuk végzős tanulóink műsorát, amelyben ott volt az elmúlt nyolc év minden emléke és közösen megélt élménye. A nyolcadik „a” osztály tanulói megmutatták, milyen hosszú utat jártak be kisdiák koruk óta, és hogyan váltak tehetséges, egymásra figyelő fiatalokká. A nyolcadik „b” osztály pedig azt fogalmazta meg, hogy egyetlen hang önmagában talán kevésnek tűnhet, de együtt, közösségben valódi értékké válik. Úgy érzem, ennél szebben nem is lehetett volna összefoglalni mindazt, amit iskolánk jelent számukra.
Külön öröm számomra, hogy ballagó diákjaink nemcsak tanulmányi eredményeikkel, hanem emberségükkel, kitartásukkal és közösségi szerepvállalásukkal is öregbítették iskolánk jó hírnevét. Utoljára a Békés vármegyei evangélikus iskolák versenyén is példamutatóan képviselték intézményünket, méltó lezárását adva közös történetünknek.
Hiszem, hogy az iskola nem csupán a tanórákról, dolgozatokról és jegyekről szól. Legalább ennyire fontosak a beszélgetések, a kirándulások, a táborok, a közös nevetések és azok az élmények, amelyek életre szóló emlékekké válnak. Pedagógusközösségünkkel arra törekedtünk, hogy a tudás mellett olyan értékeket is adjunk tanítványainknak, amelyek egész életükben elkísérik őket. Luther Mártonnak tulajdonított bölcsességek ma is érvényes útmutatást adnak: ne higgyünk el mindent, amit hallunk; ne szeressünk mindent, amit látunk; ne mondjunk el mindent, amit tudunk; és ne tegyünk meg mindent, amit akarunk. Arra neveltük diákjainkat, hogy gondolkodjanak, mérlegeljenek, vállalják véleményüket, és tudjanak különbséget tenni jó és rossz között.
Ballagó diákjainkra büszkék vagyunk, de mindig van olyan közöttük, akik kiemelkedő eredményeikkel tovább öregbítették iskolánk hírnevét.
Iskolánk legrangosabb elismerését a Benka-díjat Biacs Ákos vette át.
A matematika tantárgyban bizonyított tehetsége és a tantárgy iránti elkötelezettségéért Lustyik -díjat kapott Torda Dominik.
Az Év közösségi diákja címet Kepenyes –Darida Zóra és Tóma Dorka érdemelte ki.
Kimagasló versenyeredményeiért és példamutató szorgalmáért jutalomban részesült Bánfi Eszter.
Abonyi-díjat vehetett át kimagasló B2 nyelvizsga bizonyítványáért és angol nyelven nyújtott kimagasló teljesítményéért Bánfi Eszter, Csomor Lilla és Kugyela Viktória.
Nevelőtestületi dicséretben részesültek Csomor Lilla, Darida Lili, Major Nándor, Molnár Emma, Nagy Lukács, Radics Lili, Rejtő Csaba, Tóth Zalán, Urbán Lili
Dr Bartolák Csaba polgármester úr ajándékát adta át Bulovszki Hédi, Liska Dániel, Patay István, Poljak Zsombor és Szántosi Áron tanulóknak.
Lázár Zsolt esperes úr díjat adományozott Buzás Sára és Kepenyes – Darida Zóra tanulóknak.
A Színjátszásért-díjat Klausz Dáriusz Maximilián kapta.
A Honvédelmi Minisztérium Magyarország Jó Tanulója, Jó Sportolója 2025 címet adományozott Kepenyes – Darida Zóra, Major Nándor, Tóth Zalán tanulóknak.
Kiváló néptáncos diák kitüntető címet viselheti Biacs Ákos, Bulovszki Hédi, Fürj Gergő és Pozsár Nándor.
Büszkék vagyunk nyelvvizsgát tett diákjainkra: Bánfi Eszter, Biacs Ákos, Csomor Lilla, Darida Lili, Kugyela Viktória, Major Nándor, Nagy Lukács, Rejtő Csaba, Styevák Nándor, Liska Dániel, Molcsán Izabella, Klausz Dáriusz Maximilián, Pozsár Nándor, Tóth Zalán
Közösségi munkájáért Adiya Ariungunj, Körösparti Zsombor, Král Villő, példamutató magatartásáért Tóth-Rigler Alma, Völgyvári Dóra kapott oklevél jutalmat.
Köszönettel tartozom kollégáimnak, különösen Gazsóné Gugolya Beátának és Tüskés Évának, akik osztályfőnökként szeretettel, türelemmel és lelkiismeretes munkával kísérték. Hálás vagyok a szülőknek és nagyszülőknek is, akik bizalmukkal, támogatásukkal és áldozatos munkájukkal hozzájárultak közösségünk építéséhez.
A búcsú utolsó pillanataiban a következő gondolatokkal köszöntem el diákjainktól:
Kedves búcsúzó nyolcadikosok!
Iskolánk nevelői nevében búcsúzom tőletek, de ne feledjétek, hogy mindig visszavárunk benneteket! Luther Márton csodálatos gondolatát tegyétek még útravalóul tarisznyátokba:
„Nem tudom, milyen út áll előttem, de azt tudom, hogy ki vezet.”
Isten áldása kísérje életeteket, döntéseiteket és álmaitokat!
Molnár Eteléné főigazgató
