A középiskolai kollégium birtokba vételének 50. évfordulójára ismét találkozót szerveztünk 2026. július 11-én, a Vajda Péter utca 18. alatti épületbe.
Szerettük volna emlékezetessé tenni ezt a kerek évfordulót.
Akiknek sikerült eljönni, azok bizony mindent megtettek annak érdekében, hogy minden jól sikerüljön.
Ténylegesen 1976. január 2-ától itt éltük diákéveink mindennapjait. Otthont adott számunkra, ahol a vidámság, a tanulás, közös mulatságok váltották egymást. Volt példa azért arra is, hogy egy kicsit megszegtük a házirendet, mert csibészek voltunk, de a nevelőtanárainkkal sikerült ezeket a problémákat megbeszélni, lerendezni.
Életre szóló barátságok, sőt szerelmek is születtek e falak között.
A gyönyörű környezetben a kollégium pedagógusai igyekeztek biztosítani mindent ahhoz, hogy az iskolában és majd az élet valamennyi területén hely tudjunk állni.
Már ötödik alkalommal megemlékezünk azokról a régi kedves tanárokról, diáktársunkról, akik már nem ünnepelhetnek velünk.
A régi kollégisták közül Szurovecz Ernő köszönte meg az Opavszki Tanár úrtól kapott útravalót, azt a követendő mintát, amivel ő is az emberekkel való bánásmódban és kapcsolattartásban mai napig jó hasznát vesz. Ezzel mindannyian egyetértettünk.
Szinte valamennyien tudtunk olyan epizódot feleleveníteni, ami ismét mosolyt csalt az arcunkra. Bizony olyan emlékezetes pillanatok is adódtak, melyek hallatán könnyesre nevettük magunkat.
A találkozón sikerült a finom ebédünket a menzán elkölteni a régi szokásnak megfelelően: elvettük a tálcát, az evőeszközöket, s a tányéron gusztusosan tálalt finomságokat. Köszönjük Rónyai Áginak – mint hajdani kedves osztálytársunknak – kedvességét, hogy ott étkezhettünk.
Ebéd után folytattuk az visszaemlékezést, sőt az azóta eltelt időszak alatt történtek is sorra kerültek, melyeket a családunkkal, vagy munkánkkal kapcsolatosan tartottunk fontosnak megemlíteni.
Örömmel láttuk, hogy az épület megújult, hiszen a fél évszázad alatt bizony használtuk, használták a diákok folyamatosan.
Nagyon jó érzés volt „itthon” lenni arra a pár órára.
A találkozók tovább erősítik a valamikori együvé tartozásunkat, s a személyes barátságokat, melyek azóta is fennmaradtak. Így legyen még nagyon sokáig!
Köszönettel tartozunk a kollégium vezetőjének Roszik Zsuzsannának, hogy ismét lehetőséget kaptunk a találkozóra, és Kósa Juditnak, aki nagyon kedvesen fogadott bennünket!
Azt kívánhatjuk a leendő szarvasi középiskolás diákoknak, hogy érezzék magukat olyan jól, mint mi is annak idején, hogy jó szívvel emlékezhessenek majd az itt töltött évekre!
Bán Lászlóné Mile Edit – régi kollégista


