Newjság
Még alig érkeztek meg, már el is búcsúztattuk a vendég diákokat és kísérő tanáraikat, John Mac Nellyt és Stefanie Schönhofent. A több mint 30 éves iskolai kapcsolat két új rekordot is hozott. Ilyen sokan, 36 diákkal még sohasem érkeztek. Nagyon népszerű a magyar kirándulás a német diákok körében. Azt mondják német kollégáink, hogy ennek egyik oka, hogy a legtöbb hosszú ideig tartó barátság a magyar diákokkal alakul(t) ki. A kevésbé örvendetes rekord, hogy most tartózkodtak nálunk a legrövidebb ideig, melynek oka a csökkenő repülőgép-forgalom.
Szeptember 11-én 17 óra körül érkeztek meg busszal a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. A párszavas köszöntés után a családok már vitték is magukkal vendégeiket, a hétvége az ismerkedésé volt. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a Mini Magyarország, az Arborétum és a Körös-Maros Nemzeti Park vezetőségének az engedményekért, amiket a fogadó családoknak nyújtottak, ugyanis az idő rövidsége miatt idén a vendéglátókat kértük meg arra, hogy mutassák meg vendégeiknek ezeket az ikonikus helyeket. A hétvégi programok között szerepelt Gyula és Szeged is, de a legnépszerűbb talán mégis a szilvanapi forgatag volt.
A csoport hivatalos fogadására hétfőn 8 órakor az iskola ebédlőjében került sor. Ezután az első két órában a templommal és az iskolával ismerkedhettek a német diákok. Magyar-Paulik Enikő iskolalelkészünk a templom történetéről beszélt, Czibulya Zsuzsanna orgonajátékát hallgathatták, sőt, az egyik zongorázni tanuló diák társai buzdítására ki is próbálta a hangszert. A templomtorony is népszerűnek bizonyult, senkit nem riasztott el a 168 lépcsőfok, kivétel nélkül mindenki feljött a toronyba, hogy más perspektívából is ránézzen városunkra és környékére. A 3-4. órában Földi Zsolt és Szalontainé Takács Tímea kollégáink a már szokásossá váló röplabdaverseny lebonyolítását segítették. A hangulat akkor vált igazán forróvá, amikor a vegyes röplabdacsapatok helyett kialakult a német és magyar „válogatott”. Igazán lelkes és erőteljes szurkolótábor kísérte mindkét csapat játékát. Még a korábban pingpongot választók is átjöttek buzdítani társaikat a másik teremből.
Ebéd után Balczó Attila érkezett lovaskocsijaival, hogy kivigyenek minket az Urbancsok tanyára, ehhez a programhoz új némettanárunk, Szebedinszky Éva is csatlakozott. A gazdaságban a diákokat négyféle lehetőség várta. Párhuzamosan zajlottak az események: a tanyaház bemutatása, az állatsimogató, kékfestő nyomdázás kendőre, illetve a legnépszerűbb, a kenyérlángos-készítés. Szakavatott segítők mellett a diákok maguk készítették „magyar pizzájukat”: tésztát gyúrtak, hagymát pucoltak, szeleteltek, sajtot reszeltek. A maguk készítette finomság kemencében sült ropogósra, és el is fogyott az utolsó morzsáig. 15 órára érkezett Kovács Gábor csikós. Lovasbemutatója után a bátrabbak fel is ülhettek a lovára.
16 óra után nem sokkal indultunk vissza az iskolához, jobban mondva a sárkányhajó telepre, ahol már vártak bennünket. Három nagy hajót bocsátottak vízre, hogy minden evezni vágyó lapátot ragadhasson. A helyes irányra Nyerges Miklós, Szitó Szabolcs és Nyerges Richárd ügyeltek. A nagy lelkesedést a hűvös időjárás sem vetette vissza. A hétfői nap közös programja egy kisebb evezős versennyel ért véget.
Kedden ismét az iskolában kezdtünk. A magyar diákjaink saját óráikat látogatták, míg a németek angolórákon, illetve a népszerű Öveges-programon vettek részt. A 3-4. órában látványos fizikai és kémiai kísérleteket végezhettek Dr. Mészárosné Verók Mária, Stibán Erika, Földi Zsolt kollégák és az őket segítő Sonkoly Edit vezetésével. A nyelvi nehézségek áthidalásában Opauszkiné Janecskó Erika tanárnő segédkezett. Az 5. órában Molnárné Tóth Katalin tartott angol nyelvű PPT-s órát a magyarság történelméről. Ebéd után a szárazmalomhoz mentünk, ahol nemcsak hallhattunk ezen nagyszerű ipari műemlékről Lizon Jánostól, hanem működés közben is megtekinthettük.
A búcsúvacsorára a Mokka Étteremben került sor. Vendégeink hangszeres zenével, énekekkel és tánccal készültek. Mi a már szokásos módon néptánccal zártuk a műsort, Ollé Bálint és Folytán Fanni 12. osztályos tanulóink zalai táncokat adtak elő, majd rögtönzött táncházra invitálták diáktársaikat. Szerencsére nem kellett sokáig biztatni őket, fiúk-lányok szinte mindannyian táncra perdültek. A táncok sorát csak a finom vacsora szakította félbe egy rövid időre, majd újult erővel folytatták.
Szerdán reggel többen elérzékenyülve búcsúztatták partnereiket. Reméljük, egy év múlva találkozunk. Szeretnénk megköszönni kollégáinknak, a szülőknek, családoknak és a támogatóinknak a sok-sok türelmet és segítséget.
Dr. Bondorné Kondor Edit, Bangócz Ágnes szervezők
