Newjság
Egy frissen nyilvánosságra hozott, a magyarországi települések fejlődési indexét 2014 és 2026 között vizsgáló kutatás adatai alapján kifejezetten kedvező folyamatok rajzolódnak ki Szarvasról, Békésszentandrásról és Csabacsűdről is. A Településindex adatai szerint a térség települései nemcsak tartják a pozíciójukat, de saját kategóriájukban jelentős előrelépést is tettek, rácáfolva a borúlátó hangokra. A kutatás a strukturális fejlettséget, a jövőképet, a munkaerőpiaci mutatókat és a gazdasági potenciált vizsgálja.
Szarvas: Országos kisvárosi sikerek és felzárkózás
Szarvas esetében kifejezetten kedvező kép rajzolódik ki: a saját településkategóriájának országos élmezőnyébe került, és 2014-hez képest érdemben javított a helyzetén. A 2026-os eredményeket ismertető megyei összefoglaló szerint Szarvas a 27. helyről a 11. helyre lépett előre a kisvárosok és nagyobb községek országos mezőnyében (ez a rangsor nem Magyarország összes települését, hanem a hasonló méretű kisvárosokat és nagyobb községeket vizsgálja).
- Helyezés a kisvárosok között: 27. helyről a 11. helyre (16 hely javulás)
- Indexpontszám növekedése 2014 óta: +9,7 pont
A tanulmány szerint a kisvárosok és nagyobb községek átlagos indexe 15,6-ról 21,4 pontra, azaz 5,8 ponttal emelkedett. Szarvas 9,7 pontos javulása ennek közel 1,7-szerese. Ez a dinamika azt jelenti, hogy Szarvas esetében nem pusztán a korábban megszerzett pozíció megőrzéséről beszélhetünk, hanem a fejlettebb régiókhoz (például a dunántúli településekhez) való relatív felzárkózásról.
Az Egyensúly Intézet Szarvast kifejezetten Békés megye „hajtótelepüléseként” nevezi meg: olyan bázisként, amelynek fejlődése a megye összteljesítményében is érdemi szerepet játszik. A kutatás három kiemelt húzómutatót emel ki: a fiatalok munkanélküliségének csökkenését, a jövedelmek emelkedését, valamint a gépkocsi-ellátottságot. Ebből is látszik, hogy az eredmények mögött stabil munkaerőpiaci és anyagi jóléti mutatók állnak, amelyek messze túlmutatnak a turisztikai sikereken.
Megyei kisvárosok összehasonlításban
A közölt rangsor jól mutatja Szarvas kiemelkedő pozícióját a megyei kisvárosok mezőnyében:
| Település | 2014-es helyezés | 2026-os helyezés | Változás |
| Szarvas | 27. | 11. | +16 hely |
| Szeghalom | 70. | 58. | +12 hely |
| Mezőberény | 84. | 60. | +24 hely |
| Gyomaendrőd | 94. | 95. | -1 hely |
| Tótkomlós | 83. | 100. | -17 hely |
Míg a nagyobb megyei városok (mint Orosháza vagy Gyula) más súlycsoportban versenyeznek, a kisvárosi mezőnyben Szarvas egyértelműen stabil, éllovas pozíciót tudhat magáénak.
Békésszentandrás és Csabacsűd: Kiemelkedő ugrások a kistelepülések között
Békésszentandrás és Csabacsűd az 5000 fő alatti kistelepülések kategóriájába tartoznak. Ezen a területen a kistelepülésekhez való viszonyítás a releváns, és mindkét község önmaga kategóriájához képest rendkívüli mértékben felzárkózott.
- Békésszentandrás: a 389. helyről a 167. helyre lépett előre, ami elképesztő, 222 helyes javulást jelent a rangsorban.
- Csabacsűd: szintén kiemelkedő dinamikát mutat a kistelepülések mezőnyében: a friss adatok szerint +230 helyet javítva az 537. helyre lépett előre.
| Mutató | Szarvas (Középkategória) | Békésszentandrás (Kistelepülés) | Csabacsűd (Kistelepülés) |
| 2014-es indexpontszám | 19,57 | 9,42 | 8,62 |
| Aktuális indexpontszám (2026) | 29,24 | 12,56 | 10,74 |
| Pontszámváltozás | +9,67 pont | +3,14 pont | +2,12 pont |
| Helyezés a saját kategóriában | 27. → 11. (Előrelépés: 16 hely) | 389. → 167. (Előrelépés: 222 hely) | ~767. → 537. (Előrelépés: 230 hely) |
| Kategória átlagos javulása | +5,8 pont | +1,3 pont | +1,3 pont |
| A település javulása az átlaghoz képest | kb. 1,7-szeres | kb. 2,4-szeres | Kiemelkedő növekedés |
Mit mutatnak valójában ezek a számok?
Természetesen fontos hangsúlyozni, hogy a kedvező településindex nem jelenti azt, hogy helyben minden probléma egy csapásra megszűnt volna, és nem is egy közvetlen polgármesteri teljesítményértékelésről van szó. Megismételnénk: a kutatás a strukturális fejlettséget, a jövőképet, a munkaerőpiaci mutatókat és a gazdasági potenciált vizsgálja. Az adatok azonban egyértelműen azt igazolják, hogy Szarvas, Békésszentandrás és Csabacsűd térsége nemhogy leszakadna, hanem a hajtómotorok és a sikeres felzárkózók közé tartozik.
„Szóval, mégiscsak jó helyen lakunk – az örök mindenszaristákat pedig csak csókoltatjuk!”, zárta észrevételét olvasónk.
***
Az Egyensúly Intézet egy 2018-ban alapított, független magyar szakpolitikai agytröszt (think tank), amelynek élén Boros Tamás áll. Fő célkitűzése, hogy alternatív gazdasági, társadalmi és kulturális jövőképeket, valamint részletes szakpolitikai javaslatokat dolgozzon ki Magyarország fejlődése érdekében.
A szervezet legfontosabb jellemzői:
- Függetlenség és szakmaiság: Olyan szellemi műhelyként definiálják magukat, amely pártpolitikától függetlenül, adatokra és elemzésekre támaszkodva kutatja Magyarország kitörési pontjait.
- Szakterületek: Rendszeresen készítenek átfogó elemzéseket gazdasági, oktatási, egészségügyi, energiagazdálkodási, klímavédelmi és társadalmi kérdésekben (például nevükhöz fűződik a hazai települések struktúráját és felzárkózását vizsgáló Településindex is).
- Párbeszéd a döntéshozókkal: Céljuk, hogy a kidolgozott stratégiáikat és javaslataikat megismertessék a mindenkori politikai, gazdasági és kulturális szereplőkkel, valamint a nagyközönséggel, ezáltal ösztönözve a szakmai vitákat és a hosszú távú tervezést.
