Különleges, utcai tablókiállítás nyílt meg szeptember 24-én Szarvason, amely gróf Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter korszakalkotó és korszakot meghatározó tevékenységét mutatja be. A Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építészeti Múzeum által összeállított anyag formabontó módon nem zárt ajtók mögött, hanem a múzeum főépületének bejáratával szemben, a GFE Gyakorló Általános Iskolájának kerítésén kapott helyet.

A Tessedik Sámuel Múzeum és a GFE Szarvasi Gyakorlóintézményének együttműködésében megvalósult esemény megnyitóján a látogatókat Dr. Bartolák Csaba, Szarvas Város alpolgármestere, Vajda Tamás múzeumigazgató, valamint Bíró Gyula főigazgató, c. egyetemi docens, a GFE PK nevelés- és társadalomtudományi tanszékének oktatója köszöntötte. A köszöntő beszédek során a felszólalók méltatták a miniszter életútját, és személyes kitekintést adtak az alkotó mögött rejlő emberről is.

Bíró Gyula megnyitó beszédének központi gondolata Szarvas kulturális és oktatási szerepét emelte ki. Hangsúlyozta: az egykori kultuszminiszter pontosan értette a sokszínű vidéki valóságot, és tudta, hogy a nemzet gerincét a vidéki településeken és az iskolapadok számában kell keresni. Klebelsberg a Trianon után romokban heverő, elszigetelődött országban nem „kesergett”, hanem küzdött a forrásokért. Alapelvét, miszerint a tudás a népé, a gyakorlatba is átültette: ötezer népiskolát építtetett a tanyáktól a városokig, amivel harmadával csökkentette az írástudatlanságot, miközben személyesen, sokszor sáros csizmában járta a vidéket, hogy ellenőrizze az építkezéseket.

A miniszter víziója azonban messze túlmutatott az alapszintű oktatáson. A középfokú képzés megreformálása során modernizálta a tananyagot, új iskolatípusokat hozott létre, és kiemelt figyelmet fordított az élő idegen nyelvek, a sport, valamint a lányok oktatásának megújítására. A felsőoktatás területén a határon túlról menekülni kényszerült egyetemeknek új otthont és modern kampuszokat teremtett, megerősítve ezzel Szeged, Pécs és Debrecen szellemi központjait. Trianon okozta nemzetközi elszigeteltségünket pedig zseniális tudománydiplomáciával törte át: létrehozta a Collegium Hungaricumok hálózatát. Ezek a tekintélyes külföldi kulturális intézetek – többek között Bécsben, Berlinben és Rómában – nemcsak a magyar tehetségek nemzetközi érvényesülését segítették, hanem a magyar kultúrát és tudományt is visszakapcsolták Európa vérkeringésébe.

A beszédben elhangzott, hogy a klebelsbergi örökséget szinte lehetetlen maradéktalanul felsorolni. A főigazgató ezt egy szellemes gesztussal is érzékeltette: egy földig érő papírtekercset bontott ki, amellyel egy pillanatra „ráijesztett” a közönségre, a köszöntőjének vélt hosszára utalva. Mosolyra derítve a hallgatóságot azonban gyorsan megnyugtatott mindenkit, majd hozzátette: ha pusztán csak fel kellene sorolni Klebelsberg alkotásait és nemzetszolgáló nagyságának eredményeit, még ez a rendkívül hosszú papír sem lenne elegendő rá.

A főigazgató külön kitért ennek az örökségnek a máig érezhető lelkiségére is. Felidézte, hogy az egyetem a tanévnyitó alkalmával minden évben fejet hajt a szegedi Dóm altemplomában nyugvó miniszter és felesége sírjánál, és ehhez a tiszteletadáshoz csatlakozva a Gyakorlóintézmény vezetőtanárai, nevelői is lerótták kegyeletüket a nagy formátumú államférfi nyughelyénél. Vajda Tamás igazgató, művelődéstörténész néhány közelünkben lévő Klebelsberg-iskolára hívta fel a látogatók figyelmét.

A tárlat helyszínválasztása – a múzeummal szemben egy egyetemi gyakorlóiskola kerítése – szimbolikus. Hűen tükrözi Klebelsberg hitvallását, miszerint a kultúrának ki kell jönnie az utcára, az oktatásnak pedig a gyakorlati életet kell szolgálnia. A diákok és egyetemi hallgatók, akik nap mint nap elmennek a tablók mellett, annak a nagyszabású tervnek a mai főszereplői, amelyet a miniszter megálmodott.

A kiállítás legfontosabb tudnivalói:

Téma: Klebelsberg Kuno kultuszminiszteri tevékenységét bemutató szabadtéri kerítéskiállítás.

Helyszín: Szarvas, a múzeum főépületének bejáratával szemben, a GFE Szarvasi campus „B” oktatási épületének kerítésén.

Megtekinthető: Szeptember 24. és október 13. között.

Belépés: A kiállítás megtekintése minden érdeklődő számára ingyenes.

Összeállította: A Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építészeti Múzeum.

Programgazda: Tessedik Sámuel Múzeum

A szervezők minden szarvasi polgárt és érdeklődőt várnak az utcai tárlatra, hogy megismerjék egy korszakot meghatározó, makacs és elhivatott államférfi életadalékait, aki téglából, könyvekből és krétából rakta le egy nemzet túlélésének alapjait.

Sz.Zs.