Lego-figurákkal és tablettel dolgozták fel Ruzicskay György Amon Hertwebecht című rajzművét a gyerekek vasárnap délután a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban. A Lego-sztori foglalkozást a múzeum a Békés Megyei Könyvtárral közösen, a Ruzicskay-emlékév programjaként rendezte meg.

Új közönséget keresnek a múzeumnak

A foglalkozás ötlete abból indult ki, hogy az emlékév programjai ne csak a megszokott látogatókat érjék el. „A Ruzicskay-emlékév kapcsán vetődött fel bennünk az ötlet, hogy több korosztályt szólítsunk meg, ne csak a klasszikusan múzeumba járókat” – mondta Ván Hajnalka, a Tessedik Sámuel Múzeum művészettörténésze.

Hozzátette: a Békés Megyei Könyvtárnál kedvelt módszer az olvasás népszerűsítésére, ha Lego vagy robotok segítségével dolgoznak fel történeteket. Ruzicskay festményei alapvetően narratíva nélküliek, a festőnek azonban számos rajzalbuma is van, és a történetmesélő albumok jól feldolgozhatók ilyen formában.

Főiskolásként rajzolta, hatvan évvel később jelent meg

Az Amon Hertwebecht történetét Ruzicskay György 1922-ben, főiskolás korában rajzolta meg, nyomtatásban azonban csak 1982-ben jelent meg.

A feldolgozás előkészítést igényelt: a szervezők átdolgozták a történetet, kijelölve azokat a kulcsjeleneteket, amelyekből a képregény felépülhet. Az egyiptomi témájú történet az iskolai tananyaghoz is kapcsolódik, ugyanakkor a gyerekek saját ötleteikkel is formálhatták.

Mivel a Lego-készletekben nincsenek egyiptomi figurák, a könyvtár 3D-nyomtatóval külön elemeket készített a foglalkozáshoz, köztük a fáraó fejdíszét és a női főszereplő haját.

Hat képkockába kell sűríteni a lényeget

Kertész Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese elmondta, hogy digitális történetmesélésről van szó: a gyerekek megépítik a díszletet, összeállítják a szereplőket, majd tablettel fotókat készítenek. A képeket egy képregényszerkesztő alkalmazásban szövegbuborékokkal egészítik ki.

„Van egy egész kemény szövegértési feladat: ebből a szövegből ki kell hámozni a lényeget, hogy hat panelben elmeséljék az egészet, vagy egy kiragadott részletét” – fogalmazott.

A nagyjából kétórás foglalkozás első felében a csapatok kiválasztották a történet egy részletét, és megépítették a hozzá tartozó helyszínt – trónt, piramist vagy bányát. Az asztalokon a Lego-elemek mellett papírból készült egyiptomi díszítések is voltak, ezeket gyurmaragasztóval lehetett a falakra rögzíteni. A második részben fényképeztek, majd megírták a szereplők párbeszédeit.

A kész képregények a megyei könyvtár weboldalára kerülnek fel, de rejtett módon: a résztvevők e-mailben kapják meg az elérhetőséget.