Nem kell feltétlenül művésznek lenni ahhoz, hogy örömet okozzunk az embereknek.
A mótyói Naplemente idősek otthona dolgozói fotókiállítást rendeztek. A fotós, Szirony Pál, meghívójában amatőrfotó-kiállításra hívott mindenkit, de elsősorban azoknak a nyugdíjas egyesületeknek a tagjait, amelyeknek ő is tagja. Mert tagja többnek is.
A múlt század ’60-as éveiben kezdett fotózni Szmena kisgéppel, ma Minoltával dolgozik. Szeretett utazni, rendezvényeket látogatni, jönni-menni. Amint lehetett, külföldre is ment, elsősorban a volt szocialista országokba. Ma már csak az országon belül utazgat. Mindig volt nála fényképezőgép, kattogtatta is rendesen. Képeit albumba gyűjtötte, de gyűjtötte a képes levelezőlapokat is. Elvoltak azok a szekrényben, a fiókokban. Néha-néha elővette, rendezgette.. Most azonban a fotók a tablókra, a képeslapok többsége egy nagy asztalra került.
− Biztatásra állítottam ki a képeimet, ne csak én lássam.
Jöttek is szép számmal a megnyitóra, de akik most nem értek rá, később is láthatják.