Nóra
Már nem is tudom, hogyan keveredtük a telefonok témájához beszélgetésünk közben, de a nagyon is giccses étteremben egyszerre visszakerültünk néhány évtizeddel korábbra gondolatban, miközben a borjú bécsire vártunk.
Ma már olyan evidens, hogy mindenki mindenkor elérhető. Pedig ez egy nagyon is új luxus, könnyen hozzászoktunk. Sőt, frusztrálóan hat, ha nincs nálunk a mobil, mert ez az apró kis számítógép ma már sokkal több, mint telefon: zenét hallgathatsz vele, elnavigál a városban és vidéken, elolvashatod segítségével a leveleidet és fényképezhetsz vele, megnézheted a híradót a netről, stb, stb, stb.
Emlékeztek még, hogy éveket kellett várni arra, hogy bekössék hozzátok a vonalat? Hogy csak néhány készülék között lehetett válogatni, tárcsásak voltak ezek, természetesen, és leginkább nem is válogatás volt, hanem ami éppen jutott.
Hosszú ideig kellett várni a befizetett előleg után arra, hogy megcsörrenhessen az a készülék, és beszélhessél a távol élő rokonaiddal. És persze a cross-bar! Várni és várni, amíg kapcsolták a másikat. Hihetetlenül hosszú idők mentek el a várakozással. Ha egyáltalán összejött. Egyszerűbb és olcsóbb volt néha egy képes levlapot küldeni, mint telefonon utolérni valakit, ha fontos mondanivalód volt. A posta legkésőbb 3 nap alatt kivitte a lapot. ☺
És a fekete bakelit telefonok korában, a hőskorban az is előfordult, hogy a vonal harmadik végén ülő hölgy beleszólt a lehallgatott beszélgetésbe, hogy lassabban mondják már, mert nem tud olyan gyorsan jegyzetelni! (a teljes történetet keressétek Faludynál)
Egyébként tudjátok, hogy miért „Halló”-val köszönünk be, ha felvesszük a telefont? Egy régi mentorom mesélte, hogy a szerelők, még anno Puskás Tivadar korában a vonalak beszerelésekor így ellenőrizték a vonalat: „Hallod?” „Hallom!”
És amikor már elterjedtebbek voltak az otthoni készülékek is, ment a nagy betyárkodás. Észrevettétek, hogy ezek a békebeli telefonbetyárok is eltűntek a tárcsás vonalas készülékekkel együtt? Próbáltunk összeszedni néhány standard betyár szöveget. Ha nem teljes a lista, egészítsétek ki!
– Halló? Kis lakás?
– ???
– Akkor cserélje nagyobbra!
– Halló!
– ???
– Ha ló egyen zabot!
– Halló! Kutyatelep?
– ???
– Ha nem, mit ugat bele?
És persze az ős-klasszikus „Hanyas vagy, te disznó?”. ☺
Az az igazság, hogy szegény help-deskesek, és a betelefonálós-pénznyerős-tv-műsorok házigazdái manapság a telefonbetyárok legkedveltebb céltáblái, nem mindig a szándékosság révén, hanem a saját megtévelyedésük okán.
De azért valljuk be, nem cserélnénk a betyárok „áldozataival”! Nehéz sokszor úgy reagálni, hogy az később is vállalható legyen. ☺
(Időközben megjött a borjú bécsi, úgyhogy most leteszem… ☺ )
Nóra
{mosbanner:id=35}
