Bár ragyogóan süt a nap, mégis a tél az egyik legnehezebb évszak az emberek életében. Egyre jobban fel kell öltöznünk, és talán nemcsak a ruhák miatt, de egyre jobban el is szigetelődünk egymástól. Sokan esnek depresszióba, és ez érthető is. Alig süt a nap, aki magányos, annak a karácsony kész rémálom, és még sorolhatnánk.
Nemrég hallottam egy orvosi műsorban, hogy a nyugdíjasok, de főleg a hatvanas éveik vége felé járó emberek közel 80(!)%-a depressziós. Ezt lehet kezelni antidepresszánsokkal, és társasági élettel. De azért mielőtt még orvoshoz rohannánk, és lelkesen támogatnánk a gyógyszerlobby-t és a gyógyszergyárakat, hadd ajánljak a figyelmetekbe egy-két dolgot.
A minap a kezembe került egy szakácskönyv, amit még én vettem évekkel ezelőtt a férjemnek. Talán még elékeztek a The Sopranos – Maffiózók sorozatra. Az HBO-n ment, őrült későn, én sosem bírtam fennmaradni addig. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a filmsorozat nyomán megjelent egy szakácskönyv, pontosabban a Maffiózók családi szakácskönyve.
Bár ragyogóan süt a nap, mégis a tél az egyik legnehezebb évszak az emberek életében. Egyre jobban fel kell öltöznünk, és talán nemcsak a ruhák miatt, de egyre jobban el is szigetelődünk egymástól. Sokan esnek depresszióba, és ez érthető is. Alig süt a nap, aki magányos, annak a karácsony kész rémálom, és még sorolhatnánk.
Nemrég hallottam egy orvosi műsorban, hogy a nyugdíjasok, de főleg a hatvanas éveik vége felé járó emberek közel 80(!)%-a depressziós. Ezt lehet kezelni antidepresszánsokkal, és társasági élettel. De azért mielőtt még orvoshoz rohannánk, és lelkesen támogatnánk a gyógyszerlobby-t és a gyógyszergyárakat, hadd ajánljak a figyelmetekbe egy-két dolgot.
A minap a kezembe került egy szakácskönyv, amit még én vettem évekkel ezelőtt a férjemnek. Talán még elékeztek a The Sopranos – Maffiózók sorozatra. Az HBO-n ment, őrült későn, én sosem bírtam fennmaradni addig. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a filmsorozat nyomán megjelent egy szakácskönyv, pontosabban a Maffiózók családi szakácskönyve.
Jó volt újra felfedezni, hogy miért más ez a szakácskönyv, mint a többi. Ez tényleg egy családon keresztül mutatja be az ételeket, és az ételreceptek mellé még életreceptek is vannak. Mintegy ráadásként, vagy – stílszerűen szólva – desszertként. Találhatók a könyvben vasárnapi ételek, szerelmes receptek, grillezési és kerti parti tanácsok, szóval az élet minden területét lefedik. Plusz a könyvben jelentős részt foglalnak el a régi képek az Amerikába áttelepült olaszok városrészeiről, régi levelek és a család tagjaival folytatott beszélgetések gazdagítják a recepteket. Van itt minden: vicces és szomorú történetek, gyerekdolgozatok, kedvenc filmes-kajás jelenetek, stb. Nekem mégis a legjobban a Soprano-család fejének, Corrado „Junior” Soprano-nak a ’Hogyan éljünk jól és sokáig?’ című írása tetszett. Talán az aktualitása miatt is. Mivel úgy gondolom tanulhatunk belőle, ezért leírom nektek. Okuljatok! ☺
Junior tíz tippje
1. Jobban bízz a rokonaidban, mint a barátaidban, de mégse vakon.
2. Tanulj meg énekelni. Dalolás közben lehetetlen idegeskedni.
3. Hetente legalább háromszor vacsorázz a barátaiddal. Bírd rá őket, hogy megtegyék.
4. Soha ne érezz bűntudatot. Ami megtörtént, megtörtént. Lépj tovább.
5. A vörösborban sok a vas. Ha lehet, minden étkezéshez igyál egy keveset. (Reggelihez ne!)
6. Naponta egyél meg legalább egy tányér spagettit. (Reggelire is lehet!)
7. Ha megsértenek, ne vágj vissza azonnal. Várj, és készülj fel. Ha nem túl nagy a sértés, hívd fel az illetőt hajnali háromkor. Az ilyesmi elég bosszantó…
8. Apámtól csak egyetlen dolgot tanultam: verd ki a szuszt az ellenfeledből, mielőtt ő veri ki belőled.
9. Hogy drága Johnny öcsémet idézzem: addig élvezd az élet muzsikáját, amíg van füled.
10. A legfontosabb szabály: ne siránkozz! Senkit sem érdekel a nyomorod.
(Rucker, Allen: The Sopranos Maffiózók család szakácskönyve Artie Bucco tálalásában, Szukits Kiadó, 2004.)
Hát, ennyi. Remélem tetszett nektek is legalább annyira, mint nekem. Nem igazán tudom, hogy miért, de hozzám nagyon közel áll ez a fajta olaszos életszemlélet. Bár nem vagyunk zajos család, de nekünk is nagyon sokat jelent a CSALÁD, így csupa nagybetűvel. És ha valamit, akkor ezt biztosan el lehet tanulni az olaszoktól. Meg a tészta imádatát. Azt hiszem én már nagyon is jó úton járok, hogy félig olasz váljék belőlem: imádom a családomat, és a tésztákat! ☺ Buon’ appetito!
Nóra