in

Lónapot kívánunk!

110718lo

110718loAkik a Vajda Péter utca felé jártak ma, érdekes építményre figyelhettek fel a Tessedik Sámuel Múzeum előtt, aminek határozottan ló formája van. A merényletet hajnalban követte el az NSZK performance-csoport szarvasi tagja, Szuhaj György, helyi tettestársaival egyetemben. A ló már hetek óta készült Leczki Istvánék Arany János utcai udvarában, és tegnap a terveknek megfelelően megtörténtek az utolsó simítások, csavarhúzások, hogy ma hajnalban a helyére kerülhessen pihenőhelyére, hogy szombaton este az egyik főszerepet játssza.

Hajnali öt órakor vagy nyolc elszánt ember gyűlt össze a fent említett udvarban, hogy elvezessék a lovat, gondolom a szomszédok nagy örömére. Az ügy komolyságát jelzi, hogy a “lovat a vágóhídra” fedőnevű akció útvonalengedéllyel is rendelkezett, ill. állatorvosi felügyeletet is biztosítottak a szervezők hozzá dr. Dezső István személyében.

Egyébként a reggel úgy kezdődött, mint egy normál disznóvágás, késekkel, pálinkának tűnő műanyagpalakkal, a hajnali fényviszonyok között aprósüteményeknek látszó barackmagokkal. De a látszat csalt. A reggel teljesen vérmentesen és absztinensen folytatódott.

A hajnali őrültek csapata megküzdött a lóval, mire elérték az Arany-Vajda sarkot, mert a falovat lejtőn építették, a kerékösszetartást nem sikerült eltalálni, és a ló balra húzott, de a Vajdán már rájöttek, hogy hogy lehet kötőfékkel gyorsan egyenesbe hozni a kóválygó építményt. Kötőfék persze Dezső doktornál volt. Mindjárt kettő is. Ezt nevezik felkészültségnek.

Szarvas Város Napján szokás, hogy szarvasi alkotók egy előre meghatározott témában készített műveiből kiállítást rendeznek a Múzeumban. Az idén Szuhaj György a “ló” témáját dobta be a közösbe, és 19-re lapot kért ezzel a húzásával, de nem biztos, hogy ő lesz a nyerő, mert ez a téma Szarvason még okozhat meglepetéseket is.

Érdemes lesz napról-napra ellátogatni a lóhoz, mert minden nap más és más külsőt fog ölteni, de többet nem árulnánk el erről. A vége szombaton teljesedik be, mikor az este 8-kor kezdődő megnyitón a szokásos, hol megbotránkoztató, hol könnyebben emészthető performance keretében lecipelik és feláldozzák a lovat a Szent István parkban.

Vélemény, hozzászólás?

in

Csángók itthon

110717csangok

110717csangokSeidl Ambrus katolikus plébános amellett, hogy több, a gyülekezetet ért örömhírről számolhatott be, a Szent Klára Római Katolikus Templomban köszönthette azoknak a moldvai csángóknak a csoportját, akik egy hétig vendégeskedtek városunkban. A fiatalok egy úgynevezett keresztszülői program keretében érkeztek Szarvasra hétfőn. A programban, a keresztszülői oldalon olyanok vehetnek részt, akiknek lehetőségük van, és hajlandók is időt és anyagiakat arra fordítani, hogy határon túl élő magyarokat lássanak vendégül azért, hogy azok magyarságtudatát erősítsék, a magyar szokásokat és a magyar nyelvet őrizzék, tartsák életben otthonukban is.

A csángók ebből a szempontból is különleges népcsoport, mert ők azok a magyarok, akik földrajzilag soha nem tartoztak még a Történelmi Magyarországhoz sem. Arról, hogy hogyan kerültek oda, sok elmélet született. Egészen a honfoglalás korától származtatják létüket, aminek a határőrnek hagyott csoport adta alapját, majd hozzájuk érkeztek mintegy 250 éve azok az erdélyi kivándorlók, akik az osztrák besorozások elől menekültek a Kárpátokon túlra. Annak ellenére erős bennük a hovatartozás tudata, hogy az ottani hatalom mindmáig nem ismeri el a magyar kisebbséget, nincs magyar nyelvű oktatás sem. Viktori és Paulina, a két tanárnő, a saját házukban tartanak magyar foglalkozásokat esténként, ahol gyakorolják a magyar nyelvet és szokásokat, magyarul mesélnek, magyar táncokat járnak.

 

A keresztszülő program keretében a Garai család vendégei voltak a héten, ami mellé támogatóként odaállt a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. és Erdélyi István vezérigazgató is. Ezalatt a hét nap alatt sok jó dolog történt velük. Voltak Ópusztaszeren és megnézték a Feszti körképet, amit a két tanárnő nagyon tanulságosnak tartott, megtekintették az Experidance előadását, délelőttönként úszni tanították őket az uszodában, de zenélt nekik a kondorosi citerazenekar is.

A jelenlegi program szervezőinek további terve, hogy Somoskán szeretnének létrehozni egy magyar házat, ahol “intézményes” keretek között ápolhatnák távolra szakadt rokonaink közös nyelvünket és hagyományainkat, amihez további támogatók csatlakozását is várják. A vendégek és a vendéglátóik köszönik minden magánszemélynek és szervezetnek a szeretetteljes fogadtatást, a segítséget, amit ittartózkodásuk során kaptak.

110717csangok

Csángók itthon

110718apro

Pénz beszél