Nóra
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de nekem a karácsonyról leginkább érzetek jutnak az eszembe. Illatok, színek, ízek, hangulatok, képek. Az adventi koszorún meggyújtott, majd elfújt gyertya füstje, a szegfűszeggel tűzdelt narancs, a mézeskalács édes aromája, a fenyő tűlevél – erdő illata. Mind-mind csupa érzéki gyönyör.
Ez a sok érzet segít felkelteni bennem a karácsonyi hangulatot. És persze a klasszikus piros-zöld színpár, ami összetéveszthetetlenül a karácsony színe. Nálunk még kiegészül némi arannyal, illetve a pirosat legtöbbször bordóra cserélem, de a hatás ugyanaz.
Amint néhány napja az adventi koszorút készítettük azon gondolkodtam, hogy ezek a karácsonyi kellékek alig kerülnek pénzbe. Még ott is lehet karácsony, ahol nagy a szegénység, hiszen a karácsony leginkább a szívünkben van. (Hangozzék ez bármilyen közhelyesen, vagy nyálasan is) Szóval kezd formálódni bennem az a gondolat, hogy minél kevesebb az ajándék a fa alatt, annál nagyobb melegséggel és szeretettel lehet ezt kiegészíteni, pótolni. Tavaly már írtam az élmény-karácsonyról, azt hiszem ez az egyik modern formája az anyagiaktól mentes ünnepnek. De legyen akárhogy is: a legszebb része a karácsonynak mégis a készülődés. Kezdve onnantól, hogy leülünk megtervezni az adventi munkálatokat, az ajándékokat, a bevásárló listát egészen odáig, hogy elővesszük az ünnepi díszeket. Akinek pedig vannak kisgyerekei, azok nagyon jól tudják, hogy a gyerekek különösen élvezni tudják az alkotó délutánokat, amikor körbeüljük a konyhaasztalt és papírdíszeket készítünk, vagy éppen mézeskalácsot sütünk és díszítünk. Nagy rumlival és maszatolással jár, de hát kit érdekel ez olyankor, amikor felejthetetlen pillanatokat töltünk együtt? Mellesleg a rendrakásba is be kell őket vonni, vegyék ki ebből is a részüket.
Ugyanakkor a felnőttek is összejöhetnek egy kis forraltborozásra, beszélgetésre, kézműveskedésre. Hiszen az alkotó kedv nem vész el a gyermekkorral. És persze itt sem kell kiköltekezni. A lényeg, hogy együtt legyünk és jól érezzük magunkat.
Ami pedig nálam abszolút megkoronázza az ünnepi készülődést az a zene. Egészen pontosan egy válogatás album az ötvenes, hatvanas évek Amerikájából, a klasszikus karácsonyi dalokkal. Számomra ezek a dalok elhozzák azt a hangulatot, amelyet akkor érzek, amikor a karácsonyra gondolok. Lehet, hogy egyik előző életemben ott éltem és akkor voltam nagyon boldog? Jó volna kideríteni… Vagy, ami még jobb volna, ha ajándékba kapnám ezt az élettörténetet. Azt hiszem, írok is a Mikulásnak egy szívhez szóló levelet…!
Nóra
