„Az író, aki minden korban és kultúrában otthon van” – így jellemezte dr. Kutas Ferenc az ünnepi könyvhét kedd esti vendégét, Darvasi Lászlót. A József Attila-díjas író, újságíró a Városi Könyvtár közönségtalálkozó-sorozatának utolsó vendége volt. Akik eljöttek a találkozóra, úgy érezhették: méltó befejezés volt.
Darvasi László sokat elárult magáról ezen a délutánon. Megtudhattuk például, hogy szabadfoglalkozású íróként több mint két évtizede rendszeresen publikál a Dél-Magyarországban, valamint az Élet és Irodalomban. A tárcától a novellán át a kisregényig és a drámáig sokféle műfajban alkot. Szeret a dolgok mélyére nyúlni, vagy ahogyan ő fogalmazott: „Az érdekel, amire por hullt, amit pátosz fed, amit eltakar a nemzeti öntudat csicsás köpönyege”.
Bár számos kitüntetést mondhat magáénak, mégis azt vallja: nem ez a fontos, hanem az, hogy amin éppen dolgozik, azt a lehető legjobban írja meg. A legnagyobb elismerés pedig az olvasóktól jöhet. Úgy, ahogyan az egy író-olvasó találkozón megtörtént vele:
– Egy tíz év körüli kislány a végén odajött hozzám és azt mondta: „Író bácsi, én olvastam a Trapitit és azt soha nem fogom elfelejteni!”. No, ez számomra felért egy irodalmi díjjal – mesélte Darvasi László.
Természetesen ezen az estén sem maradt felolvasás nélkül a közönség. S hogy az író által felolvasott tárca és a regényrészlet is izgalmas volt, azt legjobban a csend jelezte. Pisszenést sem lehetett hallani.