in

CÉGMUSTRA: Integrál Építő Zrt. – három évtizede az élvonalban

Bődi János, az Integrál Építő Zrt. alapítója, vezérigazgatója

Szarvas legrégebbi magáncége, az Integrál Építő Zrt. harmincegy esztendővel ezelőtt, 1982-ben alakult. Abban az évben, amikor Magyarországon megnyílt a lehetőség magánvállalkozások (gazdasági munkaközösségek) alakítására.

Az Integrál alapítója Bődi János építész, tervező, akinek irányítása alatt a cég a dél-alföldi régió egyik meghatározó építőipari vállalkozásává vált. Középületek, sportcsarnokok, iskolák egész sorát építették fel a térségben. Kiemelkedő városképi jelentőségű és műemléki épületek felújítása, utak, szennyvízcsatorna-hálózatok kiépítése fűződik az Integrál nevéhez.

– Induláskor úgy gondoltam, csak tervezéssel foglalkozunk majd. Aztán 1983-ban Sipos Andrástól, a Szarvasi Arborétum igazgatójától megbízást kaptam arra, hogy ne csak megtervezzem, hanem fel is építsem az irodát, az üvegházakat és a portát az arborétumban – idézte fel a kezdeteket Bődi János.

Az Integrál életében az 1995-ös esztendő jelentős mérföldkőnek számít. Bődi János ekkor döntött úgy, hogy a cég jövőjét a közbeszerzésekre teszi fel.

– Magyarországon 1995-ben írták ki az első közbeszerzési eljárást. A kiíró az Igazságügyi Minisztérium volt, a munka pedig az Orosházi Városi Bíróság épületének felújítása. Mi is pályáztunk, s meg is nyertük a kivitelezési jogot. Azóta munkáink döntő többségét, mintegy 85 százalékát a nyilvános közbeszerzési eljárásokon elnyert megbízások teszik ki – mondta Bődi János. Hozzátette: a cég három évtizedes történetét egészen 2012-ig töretlen fejlődés jellemezte.

– Szarvason az Arborétum után a termálprojekt megvalósítása volt az első nagy munkánk. A vezetékrendszert a kúttal, a hőközponttal együtt mi építettük ki. Ezután elkezdődött az iskolák (Fő téri, gimnázium, szlovák iskola) és a tornacsarnokok építése. Szarvasnak szinte nincs olyan utcája, tere, ahol az Integrál ne épített volna valamit (belvízcsatornát, szennyvízcsatornát, utat, kerékpárutat). Legnagyobb büszkeségünk azonban a vízi színház. Bátran kijelenthetem, hogy ez a létesítmény az Integrál nélkül nem valósult volna meg. Sokba került ez nekem (a rendelkezésre álló pénz kevés volt), de büszke vagyok arra, hogy felvállaltam, s bízom benne, hogy a színház sokaknak okoz majd örömet az elkövetkező évtizedekben – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.

Az Integrál a régió más településein is jelentős beruházások kivitelezési jogát nyerte el.

– Békésen és Szentesen is építettünk sportcsarnokot, a szentesi az egyik legnagyobb alkotásunk. Iskolákat, óvodákat, bölcsődéket építettünk, illetve újítottunk fel Gyomaendrődön, Békéscsabán és Orosházán. Volt egy időszak, amikor Orosházán nagyon sokat dolgoztunk: szennyvízcsatorna-hálózatot és belvízrendszert építettünk, részt vettünk az ipari park létesítményeinek kivitelezésében. Szentesen az utóbbi évtizedben szinte minden nagyobb fejlesztést mi valósítottunk meg. Ebbe a sorba tartozik a református nagytemplom, a szakorvosi rendelő és a kórház felújítása, a Nagy Ferenc sétáló utca, valamint a Gólyás-ház megépítése, továbbá utak, kerékpárutak létesítése.

Békéscsabán a legnagyobb munkánk a Réthy Pál Kórház csaknem egymilliárdos rekonstrukciója és az Ibsen-palota felújítása volt. Gyulán a Wenckheim-Almásy-kastély műemlék épületét újítottuk fel, a Pándy Kálmán Kórház sürgősségi betegellátó osztályának tetején, 25 méter magasban pedig helikopter-leszállót építettünk. A legnagyobb szakmai kihívást az Ibsen-palota jelentette, második helyre a Pándy Kálmán Kórház helikopter-leszállóját, harmadikra pedig a Szarvasi Vízi Színházat sorolnám – mondta Bődi János.

Ami a cég jelenlegi helyzetét illeti, ezzel kapcsolatban elmondta: a 2012-es volt az első olyan év, amikor az Integrál veszteséggel zárt. Mára azonban ismét felfelé ívelő pályára álltak.

– Váltottam: versenyzés helyett az együttműködést keresem a nagy építőipari vállalkozásokkal. Konzorciumok keretében, közösen pályázunk. Erre az évre összesen több mint 1,7 milliárd forint értékű munkára van szerződésünk. Részt veszünk a szarvasi városközpont rehabilitációjában és (alvállalkozóként) a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztésében. Mi újítottuk fel a polgármesteri hivatal leendő épületét (Béke utca) és jelenleg is dolgozunk a zöldpázsiti óvoda felújításán. Szentesen mi végeztük a közelmúltban a Kurca-híd műemléki rekonstrukcióját, Békéscsabán egy fémipari csarnokot, Orosháza és Kakasszék között pedig kerékpárutat építünk. Békéscsabán a Szent István tér 10. alatti műemléképület felújításán alvállalkozóként dolgoztunk, Körösladány és Szeghalom között szintén kerékpárutat építünk – sorolta az idei év feladatait Bődi János. Hozzátette: cégük erőssége a megbízható, korrekt szakembergárda, jelenleg 136 embernek adnak munkát.

Az Integrál Építő Zrt. elnök-vezérigazgatójának szakmai munkáját számos díjjal ismerték már el. Kétszer is megkapta (1996-ban és 2006-ban) a Vállalkozók Országos Szövetségének „Év vállalkozója” díját. A Gazdasági Kamara már 1987-ben „Kiváló kisvállalkozás” díjat adományozott az Integrálnak. Kétszer nyerte el a cég a Dél-Alföldi Regionális Minőségi Díjat. A legnagyobb elismerést a 2012-es esztendő hozta: Bődi Jánost a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki.

(x)

in ,

Valami sarjad Szarvason

„Ó mi szép, mi jóval bővelkedett azon nagy hatáskör, melyet én ötven esztendő alatt az utamba gördített minden akadályok dacára betölteni igyekeztem; mert ott is, ahol nem gyanítottam, nem gondoltam, bő gyümölcsöket termett a mag, melyet szóval és írással elhintettem. Áldott legyen ezért az Úrnak szent neve! Én reméltem, az Isten megadja, hogy még síromon is ki fognak kelni ama virágok, melyeknek magvait talán idő előtt, talán terméketlen földbe, jó remény fejében elvetettem.” – írta Tessedik Sámuel önéletírásában. Ha most letekint a Szarvason felállított szobrára, láthatja, hogy kihajtottak, kikeltek a magok. Ezek most búzamagok, melyeket Szuhaj György művész-tanár, performer vetett el, s installált Tessedik szobra elé. Amint érdeklődésünkre elmondta, Szarvas polihisztor lelkésze halálára emlékezve december 27-én helyezte el alkotását. E napon az Ótemplomban is megemlékezést tartottak Tessedik halálának 193. évfordulóján. A templomból érkeztek az emlékezők gyertyákkal és mécsesekkel, s az éppen elkészült kereszt fejrészébe helyezték azokat. A szobor előtt elhelyezett jelkép jelentésrétegei számosak, bizonyára mindenki eltöpreng, ha arra jár és látja. Szuhaj György úgy nyilatkozott, a bevezetőben idézett Tessedik-gondolat járt a fejében, amikor elkészítette az alkotást, hogy a nagy előd láthassa: valami sarjad Szarvason.

Tatai László / Szarvas és Vidéke

Valami sarjad Szarvason

Honnan tudod, hogy magyar vagy?