A cím megtévesztő lehet. Nem, a történet nem a rendszerváltás utáni évekről, vagy napjainkról szól, hanem a klasszikus betyár időkről, amikről dr. Seres István mesélt a Tessedik Sámuel Múzeum dísztermében. Betyárból lett a legjobb őrző – a megállapítást a “Betyár és pandúrvilág Szarvas térségében” című előadásában tette, mikor arról beszélt, hogy a Kossuth végleges amnesztiáját elnyert betyár, Rózsa Sándor, egy Szeged melletti tanyán milyen lelkiismeretesen őrizte a korábbi szegedi rendőr főkapitány marháit. Nem csak Rózsa Sándor “épült be a folklórba”, hanem környékbeli kollégái is, Zöld Marci, Kapus Miska, Dorogi Jancsi, Petrás János is, akik Szarvason és környékén fejtették ki áldásos, egyben társadalom-megosztó tevékenységüket.
A betyárokat –a hivatalos álláspont szerint– a Rákóczi-szabadságharc után találták fel, de ezt az előadó cáfolta. Seres István a rendvédelemmel és a bűnüldözéssel egyidősnek tarja a szakmát. A szabadságharcokkal, háborúkkal –Rákóczi-szabadságharc, napóleoni háborúk, 48-as szabadságharc egyértelműen párhuzam vonható, hiszen a lezárásukat követően sok katonáskodásban járatos legény maradt megélhetés nélkül és sok fegyver maradt közkézen. Ha már így esett, sokan összekötötték szakmát a megélhetéssel. Akkoriban viszonylag kockázatmentesen tehették, hiszen voltak olyan időszakok, amikor hat pandúr jutott fél Békés megyényi területre. Ennek ellenére rengetegen börtönbe kerültek. Hat pandúrral elkapatni magát egy ekkora területen youtube-gyanús helyzeteket szülhetett. A betyárvilág végét az 1850-es évek közepére teszi.
Dr. Seres István előadását érdemes lesz megnézni valamelyik tévében, mert érdekes, sehol sem hallható történelemrészletekre derítettek fényt kutatásai, amiket roppant hallgatóbarát módon osztott meg a közönséggel, ráadásul lehet, hogy néhányan ráismernek valamelyik felmenőjükre.
A történelmi előadássorozat következő előadása: november 13-án 17 órakor lesz, amikor Négyesi Lajos a magyar történelem jelentősebb csatáiról tart előadást.