G.E.
Szombaton este Fekete Péter a Jókai Színház igazgatója köszöntötte a nézőket a Szarvasi Vízi Színház színpadán, hogy bekonferálja Bertolt Brecht- Kurt Weill Koldusopera című zenés darabját, amit a Békéscsabai Jókai Színház előadásában, Katkó Ferenc rendezésében láthat a közönség. A darab a Magyar Teátrum Fesztivál 7. előadása. Fekete Péter elmondta, hogy a darab Katkó Ferenc vizsgarendezése volt május 6.-án, amelyre ötöst kapott professzoraitól és mellé egy Kijevi Fesztivál meghívást is. Majd köszöntötte a nézőtéren ülő külföldi vendégeket, akik eljöttek megnézni az előadást.
A londoni Soho legmélyén – koldusok, kurvák és bűnözők világában – Bicska Maxi, a sármos rablógyilkos titokban feleségül veszi Jonathan Jeremiah Peachum, a koldushálózatot működtető üzletember egyetlen leányát Pollyt. A koldusok királya bosszút esküszik lánya elcsábításáért. A darab csavarja az, hogy Macheath, (Penge Mackie), alias Bicska Maxi már nős. Felesége Lucy nem más, mint London rendőrfőnökének Tigris Brownak a lánya, akit szintén titokban vett el. Brown mellesleg Macheath, legjobb barátja és üzlettársa. Bejön a képbe még Kocsma Jenny, Macheath volt szeretője, aki szintén bosszúra szomjas.
Szombat este a Vízi Színház színpadán egy nagyon ritka csemegét láthatott a közönség. Bercht darabja, a benne elhangzott dalok (songok) nagyon ütősek voltak. Maga a darab és a jobbnál jobb színészi játékok mutatták meg, hogy az igazi színészet nem a bulvárdarabok teltházával mérhető, hanem az igényes színmű is lehet közönségsiker, ha nem is teltházzal.
A színészek játéka bravúros volt mindenki hozzátette azt, ami ahhoz kellet, hogy a jelenetek végül egy összefűzött ékszerré váljanak. Mecheath, alias Bicska Maxit Borovics Tamás alakította. A színész megjelenése elegáns, beszéde, énekhangja tiszta. Játéka könnyed, kifinomult. Meggyőzött, – és szerintem maga is úgy gondolta – hogy kezéhez nem tapad vér. Ahogy a Cápa-dalban is hallhatjuk (ezúttal Vas István fordításában):
Nézz a cápa uszonyára
Hogyha gyilkolt, ott a vér!
Penge Mackie kesztyüsen jár
És a kesztyű hófehér.
Kegyetlen, kemény és mégis omlanak a nők Max karjaiba. Játéka csúcspontja szerintem a búcsúdalban teljesedett ki, amelyben bocsánatot kér mindenkitől.
A másik nagyon jó alakítás Tege Antal nevéhez fűződik, Jonathan Jeremiah Peachum, a kolduskirályt alakította. Tege Antal játéka, gesztusai lenyűgözőek. Szerepe szerint is egy igen erőteljes személyt alakított, látszólag könnyed, de nagyon nagy taktikus, pontosan patikamérlegen ki tudja mérni melyik mondata, tette, mit is ér. Tege Antal nagyszerűen játszott. (Ezért a szerepéért (is) megérdemelten kapott az idei évadban Gálfy-gyűrűt.) Öröm volt hallani énekelni!
Feleségét Celiat Kara Tünde formálta meg zseniálisan. Kara Tünde hátborzongatóan jól hozta az iszákos feleséget, akinek azért a helyén volt az esze. Ez a kettősség volt Kara Tünde legnagyobb érdeme. Nagyszerű játéka mellett kiválóan énekelte a songokat.
Tigris Brownt London rendőrfőkapitányát a rendező Katkó Ferenc játszotta el. Alakítása egy vívódó ember, aki baráti, sőt üzleti kapcsolatot ápol Mecheath-el. A barátsága odáig megy el, hogy képes lenne megmenteni Maxet és azt, aki miatt elfogták lehetetlenné tenni. Az „Ágyú-dal” remek kettős Max-el.
Kocsma Jennyt Kisfaludi Zsófia alakította emlékezetesen. Vívódása, Max iránti érzései és végül árulása törvényszerű volt. Ahogyan az is, hogy Brown, vagy Jenny lehetett az, aki kieszközli Max számára a kegyelmet a királynőnél. E kérdés eldöntését Brecht a nézők fantáziájára bízza. Kisfaludi Zsófia játéka nagyon jó, énekhangja tiszta, erőteljes és megható a „Salamon” dalban.
Pollyt Gubik Petra játssza –jól! Meghökkentő a jelenet, amikor Max átadja neki az „üzletet” és a naiv kislányból egy pillanat alatt kemény üzletasszony lesz. A szülei házában énekelt dala, amiben szülei tudtára adja férjhez ment, nagyon jó. De több átváltozása is volt, például, amikor találkozik Lucyval (Köböl Lilla szh.) a börtönben. Gubik Petra is színésznővé érett az évek során.
A felsoroltakon kívül sok kiváló színész alakította nagyon jól. A banda tagokat (Gulyás Attila, Czitor Attila, Mészáros Mihály, Jancsik Ferenc, Tomanek Gábor, Szőke Pál), Smith rendőrt (Csomós Lajos), Filcht, a koldusok irányítóját (Koleszár Bazil Péter) az örömlányokat (Nagy Erika, Komáromi Anett, Csatlós Viktória), Kimball lelkész (S. Albert Gábor) és a Színitanház sok-sok hallgatója, akik a koldusokat, a népet alakították.
Egy nagyon jó darabot, nagyon jó adaptációját láthattuk szombat este a Vízi Színház színpadán. A közönség nagy ovációval díjazta a darabot, teljesen megérdemelten.
A darab Blum Tamás fordításában, Zalán Tibor dramaturgiájával került színre. A darab díszletét Fekete Péter tervezte, a jelmezeket Rátkai Erzsébet varázsolta látványossá. A darab rangját emelte az élő zene, amely Gulyás Levente vezényletével hangzott fel. A zenei vezető Gulyás Levente volt, a korrepetitor Rázga Áron. A darabot Katkó Ferenc rendezte.
Közjáték.
A színdarab utolsó harminc percéből 15-20 perc alatt, amikor a színpadon a legdrámaibb helyzet volt, – Kocsma Jenny Salamon dala – , a börtön jelenet, és amikor Mecheath mindenkitől bocsánatot kér, majd jön a futár a kegyelemmel, a végjátékban, szóval a darab katarzisában megszólaltak a tűzijáték rakétái valahol a közelben és durrantak, durrantak. Max monológja, dala, nem kiabálós jelenet volt. A színpadon a színészek próbálták túlbeszélni a dörrenéseket, de nem sikerült mindig, a varázs viszont elveszett. De ez nem a színészek hibája.
Az engedélyt ki kellett adni. Aki ebbe a színházba jár tudja, hogy az előadást nem lehet elkezdeni időben, mert az interneten vásárolt jegyek kiadása időt vesz igénybe. (Ezzel nincs is semmi gond, mindenki tudja és morgás nélkül várják a kezdést a nézők.) Az is állandósult, hogy a szünetek ideje sem betartott. Szóval 30 perc csúszás szinte mindig van. Katkó Ferencnek bizonyára fontos volt ez az este, hiszen vendégek ültek a nézőtéren, akik a darabot jöttek megnézni. A tűzijáték pedig elvette azt az élményt, amit a darab vége jelentett. Nem tingli-tangli vígjáték volt, amibe ez belefért volna. Én személyszerin nagyon sajnálom, hogy ennek a kimondottan jó darabnak így elrontották a végét. A színészeknek és a zenekarnak minden elismerésem, és köszönetem, hogy végig játszották a darabot a lehető legjobban.
