A napokban a fővárosban megrendezett „Turizmus és profit” elnevezésű turisztikai konferencián mutatták be a TOP 25 Magyarországi Turisztikai Város kiadványt, melynek rangját mutatja, hogy azt az egyik legszínvonalasabb turisztikai szaklap olvasóinak szavazatai alapján, és az Utazó Magazin által felkért idegenforgalmi szakemberekből álló szakmai zsűri bírálata alapján kerülhettek be a városok. A bemutatón részt vett Ruszinkó Ádám turisztikáért felelős helyettes államtitkár és Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese is.
Az elismerést Besenczy Zoltán alpolgármester úr vette át, aki elmondta, nagy öröm a város számára, hogy mások is látják azt a fejlődést, amely Szarvason zajlik. Hozzátette, az eddig elvégzett fejlesztések, a belváros rehabilitációja, a minőségi fesztiválok és a széleskörű szabadidős kínálat révén az elmúlt években ugrásszerűen emelkedett a nálunk eltöltött vendégéjszakák száma.
Magam pedig hozzá teszem, hogy a díj annak a tudatos munkának a visszaigazolása, amelyet az önkormányzat évekkel ezelőtt indított az idegenforgalom fejlesztése érdekében. Szarvas ma már nem csupán egy alföldi kisváros, de gazdag turisztikai kínálatáról is ismerik.
Természetesen a díj minden szarvasié, hiszen a turisztikai szakemberek, vállalkozók, az önkormányzat és minden itt élő együttesen tudja csak elérni, hogy ilyen díjat kapjon városunk, és azt, hogy a turisták szívesen jöjjenek hozzánk.
A fentiek Babák Mihály polgármester Facebook-bejegyzéséből származnak. Megkértük Bukovinszky Bélát, a Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesület (TDM) elnökét, országosan is elismert turisztikai szakembert, hogy fordítsa le, minek köszönhető a megtisztelő top 25-be való beválogatás.
– Egy település turizmusában dolgozó egyesület, például a TDM munkájának lakmuszpapírja az, hogy mennyi vendégéjszakát tud generálni – mondta Bukovinszky Béla. – Ez azért a legfontosabb sarokköve az egésznek, mert az által generálódik az a –csúnya szakmai szóval– multiplikátor hatás, ami több idegenforgalmi és iparűzési adóbevételt jelent az önkormányzatoknak, több áfa-bevétel az államnak, és természetesen munkahelyteremtést.
Ez természetesen elképzelhetetlen fejlesztések nélkül.
– Nagyon nagy fejlesztések történtek az elmúlt években. Az önkormányzat részéről a víziszínpad, a belváros rekonstrukciója, amik mind nagyon fontos, nagyon jó dolgok, de ott van a Körösvölgyi állatpark, a Mini Magyarország, és Arborétum-fejlesztések is abba az irányba hatnak, hogy ide minél több turista jöjjön. Mindezek generálták azt, hogy a helyi vállalkozók nagyon sokat invesztáltak be a turizmusba, amire egy nagyon jó példa, hogy a LEADER-pályázatokon lehetett pályázni nyaralófejlesztésekre. Az elmúlt négy év során nagyjából 50 olyan magánerős fejlesztés zajlott, zajlik Szarvas és Békésszentandrás környékén, ami magánerős, és amikkel az eddigi magáncélú nyaralókat kereskedelmi szálláshellyé alakítják át. Ezek adóbevételeket és munkahelyeket teremtenek, mert ehhez kell mosoda, kell vendéglátás… és így mind elválaszthatatlanul egymásra épülve erősítik a környék turisztikai vonzerejét.
– Miután Szarvas és Békésszentandrás kiugróan emelkedett országos szinten is az itt töltött vendégéjszakák számában, ezért kerülhetett be ebbe a top 25-ös körbe. Ez, én azt gondolom, hogy egy egyirányba ható közös összefogás eredménye, a városi fejlesztéseké, a TDM egyesületé és a vállalkozóké egyaránt.
– A mostani égetően fontos feladat pedig a Holt-Körös mielőbbi rendbetétele, mert az idei állapotok sajnos nem kellően vendégbarátok, gondolok itt a túlszaporodott összefüggő békalencse mezőkre, ennek megoldásában minden közös erőfeszítés ellenére is csak igen mérsékelten volt partner az ebben illetékes szerv – mondta a turisztikai egyesület elnöke.