Postafiók
Iskolánk sportkörének szervezésében másodjára nyílt lehetőségünk arra, hogy egy új sportágat, a síelést próbáljuk ki a Romániában található kis “síparadicsomban”, Aranyoson.
Február 13-án, pénteken, 17 diákkal és 3 kísérő tanárral indultunk neki a körülbelül 220 kilométer hosszú útnak. Magyar idő szerint 11-kor érkeztünk meg a szállásra. A szobák elfoglalása és a csomagok kipakolása után egy rövid pihenőt kapott mindenki az utazás fáradalmainak kipihenésére, a síelésre való felkészülésére. Ezután elindultunk a sípályára, ahol először is a síelés alapjait próbáltuk megtanulni tanárainktól. Az egész kirándulás legviccesebb pillanata is ekkor történt meg: a legelső tanuló próbált lecsúszni, de 8 méter megtétele után elesett, és így Kereszturszky tanár urat sikerült magával sodornia, amelyet természetesen hangos nevetés követett. Sötétedés előtt nem sokkal tértünk vissza a szállásra, ahol a sífelszerelés lepakolása után a legtöbben az ebédlőbe mentek. Aki tudott, az segédkezett a paprikás csirke elkészítésében, a többiek pedig kártyázással, beszélgetéssel töltötték az időt.
Természetesen nem maradtak el az ilyenkor szokásos kisebb-nagyobb csínytevések sem. A fáradtság és a reggeli korán kelés miatt mindenki a szokásosnál egy kicsivel hamarabb tért aludni. Következő nap 8-kor került sor a reggelire, amely elkészítésében az előző este kijelölt 4 diák segédkezett. A reggeli elfogyasztása után már nagy lendülettel indultunk neki a síelésnek, egy újabb gyorstalpalót követően már néhányan a felvonózást is kipróbálták. A többiek pedig még próbálgatták elsajátítani az alapokat, valakinek tanári segítséggel sikerült is, mások pedig egyedül próbáltak ráérezni a mozgás lényegére. Egy rövid ebédszünet után újra a pályán voltunk, és egészen sötétedésig ott töltöttük az időt. A szállásra való visszatérés után Kereszturszky János és Frcska Zoltán tanár urak a gulyásleves elkészítésével, Rohonyné tanárnő pedig a lángos sütésével foglalatoskodott a diákokkal együtt. A vendéglátónknak köszönettel tartozunk, mivel az otthon maradt élesztőt nagy nehézségek árán sikerült csak beszerezni. A vacsora készítése alatt többen is sétával töltötték az időt, és közben egy síversenynek is tanúi lehettek. Másnap reggel hamarabb jött az ébresztő, hogy minél több idő maradjon a síelésre az utolsó napon. Az este folyamán tartott síverseny másnap reggel is folytatódott, így kisebb-nagyobb vándorlás volt a kék és a piros pálya között, de szerencsére a verseny hamar véget ért és még bőven maradt idő a szórakozásra. Délben tértünk vissza a szállásra, az ebéd után mindenki a pakolással kezdett foglalkozni, hogy a tervezett idő szerint el tudjunk indulni. Magyar idő szerint délután 2-kor indultunk haza.
Szeretném a többi diáktársam nevében is megköszönni az iskolánknak a lehetőséget, hogy ezt a sokunknak ismeretlen sportágat kipróbálhattuk, valamint kísérő tanárainknak, Kereszturszky Jánosnak, Rohonyné Urbancsok Zsuzsannának illetve Frecska Zoltánnak, akik egész végig segítettek minket, és megszerették velünk a síelést.
Hudák Roland 2/12.H
