Mindenképpen másképp tekintett az európai bölényre az, aki az Állatparkban tett látogatása előtt meghallgatta a Föld napja alkalmából életre hívott előadást. Az átfogó ismertető végigvezette a hallgatóságot az elmúlt évszázadokon, mégpedig oly módon, hogy megdöbbentő adatokkal és képsorokkal igazolta az ember környezetpusztító erejét.
Mint kiderült, számos populáció létezése már csak dokumentumokkal igazolható, míg másokat óriási erőfeszítések árán, az utolsó pillanatban sikerült megmenteni. Ezek egyike a Körös-Maros Nemzeti Park jelképe, a túzok, amelyből a korábbi 10-12 ezer helyett Magyarországon néhány éve már csak mintegy 1500-at regisztráltak, vagy az említett európai bölény, amelynek az egyedszámát a kontinensen alig 3500-ra becsülik.
– Sok tekintetben a 24. óra utolsó másodpercében vagyunk – figyelmeztet Körömi Krisztina, a Körösvölgyi Látogatóközpont munkatársa. Mindenképp azonnali cselekvésre van szükség, legyen szó akár a globális felmelegedésről, akár a fajok vagy az élőhelyek kipusztulásáról. Nem elég egyetérteni az elvekkel és helyeselni, hanem tevőlegesen is lépéseket kell tenni.
Az elméleti ismeretek mellett a látogatóközpontban azt is meg lehetett tudni, életmódjától függően ki, mekkora terhet jelent a Föld számára, vagyis mekkora az ökológiai lábnyoma. Jelen sorok írója is szembenézett az igazsággal, és be kellett látnia, van még mit tennie a környezet megóvásáért. A rövid teszt ugyanis rávilágított, a családi autó használatát és a rendszeres húsfogyasztást reményei ellenére sem kompenzálja a megújuló energia és a szelektív hulladékgyűjtés. A tömör, de annál sokkolóbb konklúzió, hogy ha mindenki hozzá hasonlóan élne, kétszer ekkora bolygóra lenne szükség.
Vigaszként szolgált, hogy legtöbbet akkor tenne a Földünkért, ha vegetáriánus lenne, szalmabálából épült házban lakna, csak gyalog, kerékpáron vagy görkorin közlekedne, ill. nem menne nyaralni. Ez pedig – valljuk be – a fejlett európai országokban szinte lehetetlen.
A Föld napján zárult le az a névadó pályázat is, amelynek keretében a látogatóktól a fajok elnevezésében kértek segítséget. Így kapták végül a dámszarvasok a Vitéz, Dolly és Szépség nevet, a mókusok a Misi és a Diótörőt, a vaddisznók pedig ezen túl a Dúró Rudi, Túró Teri és a Maszat Manci névre hallgatnak.
A rendezvény 14 órakor túravezetéssel zárult, amelynek során az érdeklődők megismerhették az Állatparknak azon fajait, amelyek jövője már csak rajtunk múlik.