Több mint testvérvárosi kapcsolat

A szilvanapról ugyan lemaradt, de a testvérvárosi szíves fogadtatásról nem kellett lemondania annak a finn delegációnak, amelyet hétfőn este köszöntött a település vezetése. A több mint 30 évre visszanyúló kapocs 1983-ban a helyi Háziipari Szövetkezeten keresztül szövődött, de jó néhány éven keresztül csak a hivatalos szálak kötötték össze a két várost.

– Akkor működik egy kapcsolat, ha valaki a szívén viseli a sorsát. Nyolc évvel később, 1991-ben kaptunk egy levelet Keuruból, hogy magyar-finn testvérvárosi konferencia lesz Pécsett. Mi nem is emlékeztünk rá, hogy Szarvasnak van finn kötődése, de ők meggyőztek, hogy van, ezért elutaztam Pécsre. Azóta töretlen ez a kapcsolat, amihez kellett Olli Haapanen, az akkori jegyző személye. Ma is ő a motorja a találkozásoknak – emlékszik vissza Demeter László.

A kilencfős delegáció vasárnap délután érkezett, és röpke három napot töltött a városban. Az egy hétre tervezett körutazásuk keretében ugyanis felkeresik még Gyula és Makó építészeti nevezetességeit, és ápolják magyar kapcsolataikat.

A finn látogatók közül többen régi ismerősként üdvözölték a vendéglátóikat, és szélesre tárt karokkal fogadták egymást. A csapat mozgatórugója, Olli minden pillanatot megörökített, a történéseket pedig – ahogy mondta – a fejében rögzítette. Az emlékek később cikk formájában kelnek újra életre, és maradnak meg sokáig a közösség számára.

– Számomra a legfontosabb a barátság. Ahogyan Babák Mihály is megfogalmazta, a finneket egyetlen más náció sem tudja helyettesíteni. Én is ezt érzem. Minden alkalommal új barátokra találunk, és mivel nem tudom, hogy még meddig élek, szeretném ezt az időt kihasználni arra, hogy újabb és újabb honfitársaimat hozzam magammal – mondta őszinte meggyőződéssel a delegáció vezetője.

A találkozóból az is kiderült, hogy nincsenek nyelvi akadályok, ha az emberek között van egy láthatatlan kapocs. Némi angol, elvétve német, és olykor a magyar nyelv foszlányai szűrődtek ki a hosszú asztal mögül, amit a vidám társaság körbeült. Hamarosan előkerült a hamisítatlan magyar pálinka és a helyi specialitások, amelyekkel Szarvas készült a vendégeik számára.

– Nagyon fontosnak tartom, hogy a szarvasi diákok világot lássanak, és magukba szívják a tudást – világít rá a kapcsolat másik fontos aspektusára Babák Mihály. A gimnázium és a szakképző iskola tanulói rendszeresen járnak Finnországba, és mindeközben idegen nyelvet is tanulnak. Én akkor kezdtem el igazán röstelkedni, amikor Keuruban az egyik konyhai kisegítő angolul szólt hozzám. Be kell látnia mindeninek, hogy az idegen nyelv nélkülözhetetlen.

A vacsorát követően köszönő szavak hangzottak el a vendégek részéről, az önkormányzat pedig emlékül mindenkinek egy ajándékcsomagot nyújtott át, megtöltve a város és a barátság jelképeivel.

Tekintse meg galériánkat!