Sajtóközlemény
Békés megyének három hivatalos jelképe van, a zászló, a címer és a pecsét. Mindezekről, pontos leírásukról rendelet is született, amit többször módosított az éppen regnáló testület. Nemrég azonban kiderült, hogy a Békés Megyei Önkormányzat épületén mindeddig zászlóként egy felnagyított asztali zászló volt kitűzve, az úgynevezett labarum. Ezen okból született meg az a döntés, hogy egy szakemberrel vizsgáltassuk meg, milyen eredetileg Békés megye zászlaja, és ha már a zászlót megvizsgálja, akkor valamennyi jelképpel tegye meg ugyanezt.
A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése április 9-i ülésén eseti bizottság létrehozásáról döntött, amelynek az volt a feladata, hogy az önkormányzati jelképeket felülvizsgálja. A bizottság tagjai voltak: Ando György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, Dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója, Dr. Szegfű László történész-heraldikus és Nyári Attila vizuális szakember. A közgyűlés kérte az ideiglenes bizottság tagjait, hogy a vizsgálat eredményes lezárását követően a megye jelképeinek használatáról szóló rendelet-tervezet előkészítésére terjesszenek javaslatot a közgyűlés elé.
A bizottság tagjai saját szakterületükön kutatásba kezdtek, összegyűjtötték a fellelhető dokumentumokat, információkat, majd több alkalommal egyeztettek, 2015. július 13-án pedig kihelyezett ülést tartottak Szegeden. Itt az a döntés született, hogy javasolják a Közgyűlésnek, a Békés megyei jelképeket: címert, zászlót, pecsétet az eredeti formában állítsák helyre.
A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. szeptember 10-i ülésén a Békés Megyei Önkormányzat önkormányzati jelképeit felülvizsgáló Ideiglenes Bizottság vizsgálatának eredményéről szóló tájékoztatót elfogadta, és megalkotta a jelképekről szóló rendeletét.
Változások
Pecsét
A pecsét esetében kellett a legkevesebb korrekciót végrehajtani. Ezen a latin szöveg tartalmazott egy hibát, korábban ez volt olvasható: “Sigillum Comitatus Bekessiensis Anno 1724.” A Bekessinesis helytelen így leírva, azt javítani kellett Bekesiensis-re. A helyes szöveg: “Sigillum Comitatus Bekesiensis Anno 1724” .
Zászló
Fontos feladat volt a zászló létrehozása, ugyanis a Békés Megyei Önkormányzat zászlóként az asztali zászló felnagyított változatát használta, ami nem megfelelő. Ugyanakkor rávilágítottak a Bizottság tagjai arra is, hogy az önkormányzat rendeletében az szerepel, hogy a zászló előoldalán van a címer, hátoldalán ennek a tükörképe, de ez sem helyénvaló, mert akkor a címerben szereplő oroszlán átkerülne baloldalra, ez ellentmond a heraldikának. Abban az esetben, ha a zászló minkét oldalán van címer, akkor a heraldika alapszabálynak meg kell feleljen. A vexillológia alkalmazkodik a heraldikához, eszerint a zászlót úgy kell szemlélni, mintha mögötte állnánk (hátulról kell nézni, mint a pajzsot). Ekkor jobboldalon van a címerben szereplő oroszlán. A zászló egy hasított alakú zászló, rúd felőli oldalán az oroszlán, a másik oldalon pedig a három sáv. A lobogó annyiban különbözik a zászlótól, hogy míg utóbbi rúdra van applikálva, a lobogó változtatható felfogatású, de kinézetükben, anyagukban megegyeznek.
Békés megye zászlaja tehát egy szabályos fekvő téglalap, hosszanti oldalaival párhuzalosan középvonalában kékkel és fehérrel osztott. A zászló átlóinak kereszteződési pontjában helyezkedik el a megye címere, alatta felirat: „Békés megye”.
Címer
A címer esetében több javításra is szükség volt.
– Az eredeti címerben az oroszlán feje felett a Szent Korona lebegett, azonban V. Ferdinánd utasítására ezt lecserélték a vármegye ispánjának leveles koronájára. A Bizottság javaslatára a Szent Korona került a címer jobb oldali mezejébe, így a duplikáció is megszűnt (a címer tetején lévő korona is az ispáni korona).
– Módosult az oroszlán színe. Eddig arany oroszlán állt a jobb oldali kék mező zöld hármashalmán, és ezüst szablyát tartott a mancsában. Azonban a heraldika egyik alapszabálya, hogy fém fémmel nem érintkezhet, így az oroszlánt természetes színűre változtattuk.
– A másik fontos módosítás a mancsokat érintette: korábban az oroszlán bal mancsában volt a szablya, jobbjában a három búzakalász. Meg kellett a mancsokat cserélni, jobbjába átkerült – helyesen – a szablya, baljába a búzakalászok. Feltételezhetően ez a hiba egy hímző asszony vagy egy vésnök hanyagsága miatt alakult ki.
– Az eredeti leírások szerint ez az oroszlán kettős farkú – Békéscsaba címerében is így szerepel az oroszlán – így ismét kettős farkú oroszlán látható az új Békés megyei címerben.
– Volt még egy hiba a korábbi címerünkben, méghozzá az, hogy a címerpajzs felezővonalán átnyúltak a búzakalászok, amelyeket az oroszlán a kezében tart. A heraldika alapszabálya szerint a pajzs felezővonalán nem nyúlhat át semmi, így a búzakalászok sem, hiszen valamikor a pajzs (ami a címer alapja) védőeszköz volt, és ha arra az ellenség rácsapott, nem szakadhatott ketté.
Ebben az évben ünnepeljük Békés megye újraszervezésének 300. évfordulóját, a jelképeink sorsa is bemutatja azokat a történelmi viharokat, amelyeken az itt élők és a Békés megyei települések is keresztülmentek. Vármegyénk címere elveszett a török megszállás idején, a Szent Koronát kitiltotta belőle a császár, és sorolhatnánk. A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése fontosnak tartotta, hogy azokat a szabálytalanságokat, amelyek előfordultak jelképeinkben, kijavítsa, és őseink emléke előtt is tisztelegve a jelképek legrégebben fellelhető változatához térjünk vissza. A későbbiekben e jelképeket Békés Megye Önkormányzata tudatosan szeretné használni annak érdekében, hogy az itt élők lokálpatriotizmusát, szülőföldhöz, megyéhez való ragaszkodását e jelképekkel is erősítse. A megyei önkormányzat új arculatában e jelképek hangsúlyos szerepet kapnak és a levelezéstől az autómatricáig. A következő hónapokban számtalan helyen találkozhatunk majd Békés megye régi-új jelképeivel.
