Közéleti rovatunk az utolsó részéhez érkezett. Az előző hetekben áttekintettük a képviselők elmúlt évben végzett munkáját, és törekedtünk arra, hogy rámutassunk a várospolitika mögött álló egyéni látásmódokra. Feltérképeztük, ki miképp járult hozzá a település fejlődéséhez, és miben látja a továbblépési lehetőségeket. Legvégül Babák Mihály polgármestert kérdeztük.
– Ötödször mondtak igent Önre a helyi választók polgármesterként. Ha mérlegre tesszük az elmúlt évet, mi kerülne arra az oldalra, ami a sikereket tartalmazza, ill. a másik serpenyőbe?
– Öt évre választotta Szarvas város lakossága a képviselő-testületet. Ahogy szokták mondani, „hozott anyagból dolgozunk”, vagyis meg kell tisztelnem a választópolgárokat azzal, hogy a 11 képviselőt igyekszem egy csapattá formálni. Minden egyes ciklusban feladatot jelent, hogy a város érdekében a jó döntések irányába tereljem, ill. összetartsam őket. Azt ugyanis tudni kell, hogy politikailag, felfogásban és képzettség alapján is szerteágazóak a testületi tagok, így nem egyszerű dolog. Én már nem először csinálom ezt, és úgy érzem, az egyik legfontosabb siker, hogy a város érdekeiért tudtam összefogni őket. Ez nem jelenti azt, hogy nincs vita, alkalmasint nem mennek késhegyre, de ez teljesen természetes dolog. Az elmúlt 16 évben azt nagyon meg kellett tanulnom, hogy elviseljem a másképp vélekedést, így nem alakul ki olyan feszültség, ami nem megoldható. Ami szintén eredmény, hogy ki tudom zárni a nagypolitikát a város üléstermeiből, annak ellenére, hogy mindig vannak rá kísérletek, hogy behozzák. Mindent jól kibeszélünk, megvitatunk, meggyőzzük egymást, így a döntések 99,9%-ában egyhangúak.
– A jelenlegi, 2020-ig tartó ciklus meghatározó lesz, ugyanis várhatóan nagyságrendileg 12 ezer milliárd Ft EU-s forrás érkezik az országba. Hogyan tud ezzel a város élni?
– Én ezt kevésnek tartom. Osztozkodás lesz, sokaknak vannak jó elképzeléseik, nekünk is van rengeteg. Feszültség mutatkozik abban, hogy a szárnyaló igényeinket kielégítsük. És tévedés ne essék, ez az összeg nem ajándék, sokba került az országnak. Nemcsak a fejlesztésekre kell a pénz, hanem a gazdaságra, egészségügyre, munkabérekre is. Ami engem nagyon feszélyez, az a szarvasiak jövedelme. A jelenlegi bérek egyszerűen nem tarthatóak tovább. Két énje van az embernek: érzi, hogy fejlődik körülötte a város, biztonságban érezheti magát, de közben ő maga szegény. Mekkora tudathasadás! Szükség lenne nemcsak a közösségi, hanem az egyéni jólétre is.
– Látványos fejlesztésekre volt példa az elmúlt időszakban is. Mit emelne ki közülük?
– Az elmúlt egy év azzal telt, hogy 18 beruházás végére került pont, amik fenntarthatóak is. Az új testület is egyetértett azzal, hogy ne tegyük rendbe a régi városházát egymilliárd Ft-ért, hanem sikerült a hivatalt elhelyezni 200 millió Ft-ból. Azt, amit esetleg meg tudnánk szerezni, azt a Mitrovszky-kastélyra fordítjuk. Ezzel együtt sikerült a Lengyel-palotát is megmenteni, ami emblematikus épülete a városnak. A fejlesztések között vannak persze áthúzódóak is, ilyen az ivóvízjavító program vagy a geotermikus beruházás. De általánosságban igaz, hogy a helyére került minden, a fontosabb közszolgáltató intézmények, az óvodák, az iskolák és az idősekről gondoskodó intézmények a legkorszerűbb feltételekkel rendelkeznek. A belterületi úthálózatot illetően van még bőven dolgunk, sok utat építettünk, de rengeteget kell még…
– De emellett, ha jól tudom, számos kész tervvel is rendelkezik a város.
– Így van, mintegy 30-40, már papírra vetett tervvel rendelkezünk, ami csak pályázati kiírásra vár. Engedélyezés alatt vannak a kerékpárutak, a tűzoltóság talán jövőre el fog kezdődni, de van olyan is, amit nem mi terveztünk. Ilyen pl. hogy a Szabadság utcán minden gyalogosátkelőhelynél piros lámpa lesz. Nem terveztük még meg az új inkubátorházat, de a legfontosabb fejlesztési foltok már készen vannak. Ilyen pl. az ipartelep és a piac környéke, ahol már tavaly vettünk ingatlant, és további kettőt szeretnénk. Itt a belváros rekonstrukciója valósulna meg. Elkészült már a termelők boltja, de még sok mindenben gondolkodunk. A másik terület Magyarország közepe és a Kacsa-tó környéke, mint idegenforgalmat élénkítő projekt, de terveink vannak a Petőfi utca, a Vízi Színház és a főiskola környékére is. Cél a holtág, ill. a vízminőség további védelme, de szeretnénk megvalósítani a régi Krakkó szociális rehabilitációját is, és még sorolhatnám.
– Megszólalásaiban újra és újra hangsúlyozza, hogy mindennek az alapja a gazdaság. Lát-e a fejlődésre, ezzel együtt újabb munkahelyek teremtésére esélyt?
– Ezt továbbra is tartom. Több fiatalokat megtartó munkahelyre lenne szükség. Persze nagyon jók a gazdasági társaságaink, de más típusúra is szükség lenne. Jó pár céget kellene alapítania a fiatalságnak vagy pl. vállalni az inkubátorházban történő elhelyezkedést. Az informatikának van jövője, olyan szoftveríró agytrösztre lenne szükség, akiket a mai fiatalokból össze lehetne hozni. De fontosnak tartom azt is, hogy a jelenlegi vállalkozásaink fejlődjenek, ill. már azt is értékelni kell, hogy sikerült két gazdasági társaságot megmenteni. Ebben a helyi vállalkozások segítettek. Ez nem konkrét eredmény, de mindenképp örülni kell neki. Én azt tudom tanácsolni, hogy mindenki pályázzon, akinek van kapacitása, mert a növekedésben nem lehet megállni. Az újak betelepítése iszonyú nehéz, probléma pl. a megközelíthetőség, az állandóan változó piac és a bizalmatlanság. Több mindenben gondolkodunk, de azt nem tudjuk még, mit sikerül kicsípni a világpiacból.
– Egyik feltételként a megközelíthetőséget említette, ami Szarvas esetében az M44-est jelenti. Ennek a megépülése reálian milyen kapukat nyitna meg?
– Mindenkinek gondolkodni kell, hogyan tudjuk hasznukra fordítani. Akinek elképzelése van, ne kíméljen, keressen meg bennünket. De ha valamivel tudunk segítséggel lenni, megtesszük. Az elhasznált termálvíz hasznosítása pl. fontos lenne, de Szarvason nem divat az üvegház és a fóliasátor. Pedig amink van, azzal mindenképp élni kellene.
– A ciklusból még hátra van négy év. Milyen elképzelések mentén halad a város?
– Nemrégiben fogadta el a testület az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, amely 224 oldalon keresztül tartalmazza a terveket. De egy önkormányzat egyedül nem képes megoldani, hogyan élhetünk jobban. Ehhez mindenkinek növekednie kell, képezni magát, tanulni és vállalkozni. Nem szabad egyetlen irányba gondolkodni, minden lehetőséget ki kell használni, mi pedig minden segítséget igyekszünk megadni az előremutató célok megvalósításához. Ebben kérem Szarvas Város lakóinak részvételét, pozitív gondolkodású támogatását.