Hegedűs Éva
Hol állt egykor a Tessedik szobor? Milyen intézményként működött hajdanán a Fő téri iskola? Abban az esetben, ha gondot okozna a válaszadás, érdemes felkerekedni egy városismereti túrára, és játékos formába felfedezni a megoldást rejtő épületeket, köztéri nevezetességeket. Erre adott lehetőséget a Kulturális Örökség Napjai keretében a Tessedik Sámuel Múzeum. Az országos programsorozatot kissé beelőzve, már szeptember 16-án várta az intézményeket egy gondolkodtató kalandtúrára.
– Arra szeretne rávilágítani ez a program, hogy megismerjük szűkebb és tágabb környezetünk kulturális értékeit, és észrevegyük azok sérülékenységét, mulandóságát. Ez arra ösztönözhet bennünket, hogy fenntartsuk és megőrizzük őket. Csak azt tudjuk igazán szeretni, aminek az értékét jól ismerjük, s amit jól ismerünk és szeretünk, arról gondoskodunk is – magyarázta a kezdeményezés mögé ágyazott gondolatmenetet Horváth Mariann múzeumpedagógus.
A túrázók két – egy könnyebb és egy nehezebb – feladatlap közül választhattak. Az irányított kirándulás az intézmény egyik kiállítótermében indult, majd a Tessedik szobron, a Központi Rendelőintézeten, a Szarvas szobron és a Szent Klára plébániatemplomon keresztül a Lengyel palotáig vezetett. Visszafelé a Kossuth utca emlékeit kellett megfigyelni, köztük a fürdő épületét és a jelenlegi Zebra klubot is.
– Szeretnénk a gyerekek számára elérhetővé tenni azokat a városi értékeket, amelyeket a szülőkkel nem biztos, hogy felkeresnek. Szervezett keretek között nagyon szívesen jönnek el, ill. egyúttal egy nagyon jó délutáni programnak is ígérkezik, amikor a gyerekek egy kicsit más körülmények között vannak egymás társaságában – mondja Medvegyné Gaál Eliza, aki a Benka Gyula Eangélikus Általános Iskola harmadikosaival érkezett.
Hozzátette, rendszeresen igénybe veszik a múzeum által kínált programokat, amik hasznos kiegészítésül szolgálnak a különböző tantárgyakhoz.
A pénteki napon közel 70 diák vágott neki a rendhagyó városnézésnek. A Tessedik szobornál a legkisebbek azonnal szavazásra bocsájtották a kérdést: hol állhatott egykor a nagy előd szobra. A vélemények igencsak megoszlottak, pedig ha előzetesen alaposan szemügyre vették volna az előtérben elhelyezett „Hogy hívták régen?” tabellát, könnyen fény derülhetett volna a helyes válaszra: a Fő térre.
A kis csapat ennek ellenére lelkesen folytatja útját, és kisebb-nagyobb sikerrel minden kérdést megválaszoltak. Igaz ugyan az is, hogy az eredetileg 45 percesre tervezett túrához a többségnek kétszer annyi időre volt szüksége, az alapossághoz azonban kétség sem férhetett hozzá.
A programon összesen közel százan fordultak meg, akik a hétvégén ingyenesen tekinthették meg a Ruzicskay Alkotóházat, a Tessedik Sámuel múzeumot és a Szárazmalmot is.
