Tizenhetedszer búcsúztatta koncerttel az óévet a Kozák Lajos Szarvas Város Fúvós Kultúrájáért Alapítvány keretében működő két városi zenekar, a Hagyományőrző Rezesbanda, és a Fúvószenekar december 29-én este a Cervinus Teátrum színháztermében.
A Hagyományőrző Rezesbanda ismét a Kozák Lajos által komponált városi indulóval nyitotta meg a bő kétórás programot, majd Ivanovici A Duna hercegnője című szám csendült fel. Ezt a Sej-haj, Rozi… követte. Az est háziasszonya, Szigeti Anna első rövid színpadi interjúja Laurik László művészeti vezetővel készült, aki a közös zenélés örömei mellett beszámolt legutóbbi, a Tessedik Táncegyüttessel elért sikereikről.
Happy 50, Béla!
A Rezesbanda magyar népdalmix-szel búcsúzott a közönségtől. Őket a Szlovák általános Iskola Lipocska, azaz Hársfácska elnevezésű citeracsoportja követte egy népdalcsokorral. Míg ők az előszínpadon zenéltek és énekeltek, addig a függöny mögött elfoglalták helyüket a Fúvószenekar tagjai.
Elsőként az alapítvány elnöki posztján a dr. Zima Jánost váltó Vári Ferenc mutatkozott be a közönségnek, majd Szigeti Anna a Fúvószenekar egyik altszaxofonosát, Himer Tündét kérdezte zenélésének, zenekari tagságának kezdetéről. Az ifjú szaxofonos kiemelte, hogy nagyon jó hangulat uralkodik a zenészek között. Rajta kívül rengeteg fiatallal bővült a Fúvószenekar, ami azt jelzi, hogy 17 év után képesek voltak megújulni.
Himer Tünde felolvasta a zenekar egyik tagjának, Kiss István Mihálynak ilyenkor elmaradhatatlan, kifejezetten ezekre az év végi koncertekre írt évbúcsúztató versét.
Kiss István Mihály: Szilveszteri monológ
Itt van az év végső napja,
búcsúzik a december.
Lekopott a torta habja,
addig habzsolt az ember.Kíváncsian nézünk körbe,
mit hozhat a jövő még,
belenézünk a tükörbe,
várható-e a bőség?Én nem tudom, nem vagyok jós,
de azt hiszem, van remény…
A kilátás, noha baljós,
gazdagodhat a szegény.Ha nem is jut neki lexus,
pöffeszti majd suzuki,
s ha nem viszi Odysseus –
a Füred is oly’ cuki!S ha nem telik még erre sem,
segíthet az adósság!
Vagy ott a NET, ha azt lesem:
virtuális valóság!Ráadásul otthon, ülve
járhatom a világot,
majd álomba szenderülve
kiürítem a zsákot…De ha ez még mind nem elég,
jöhetnek az ábrándok!
Ingyen jön az agytöltelék,
amit soha nem bánok!Itt van tehát szilveszter, és
vígan nézek tükörbe!
De mielőtt nyomomba lépsz,
alaposan nézz körbe!(2016. december 5.)
A Fúvószenekar Kraul Antal az Osztrák-Magyar Monarchia elején írt Nagy Lajos király indulójával, valamint egy 500 éves dallammal kezdett. A következő blokkban a Szabados-Tóthék családi klarinétkvartettje ült az előszínpadra, hogy eredeti művekkel és átiratokkal szórakoztassák a közönséget.
A családi kvartettjükről Szabados-Tóth Gábor elárulta, hogy mindannyian ugyanabba a középiskolába, ugyanarra az egyetemre jártak, ráadásul ugyanazok a tanárok tanították őket, ezzel megalapozták azt, hogy a próbák sokkal egyértelműbbek lettek, mindemellett egy családi edzést is lényegesen egyszerűbb összehozni.
A koncert hátralevő részében a Fúvószenekar Latin-Amerikán, Kubán, Uruguayon, Argentínán, Mexikón keresztül hozta el a nyarat, a meleget és a déli életérzést, hogy majd egy hirtelen földrajzi ugrással Finnországon keresztül visszatérjünk a szarvasi télbe.
A fúvósok néhány ráadása után a város polgármestere, Babák Mihály, és Földesi Zoltán képviselő kívánt boldog új évet.
Utoljára Csasztvan András, a színház igazgatója fejezte ki örömét az elmúlt évre visszatekintve afelett, hogy akár a Cervinus Teátrum nagytermében vagy a kamarateremben, a Tessedik Sámuel Múzeum vagy a Fő téri iskola dísztermében, a könyvtárban, a Zenepavilonban “első sorban saját művészeti csoportjaink produkciói vannak jelen, és önök, szarvasiak is ott vannak ezeken a műsorokon. Nagyon kevés olyan település van az országban, ahol nem kívülről vásárolt műsorokat néznek meg az emberek, hanem sajátjaikat, és olyan szinten – szoktuk mondani, hogy amatőrök – de kérem szépen, amatőrök szintjén az országos élmezőnybe tartozó színvonalat produkálnak minden műfajban a fiataljaink és a művészeink, és ezt tényleg meg kell becsülni. Önök a jelenlétükkel, az érdeklődésükkel becsülik meg ezt.