Jól vették az első akadályt a szarvasi érettségizők

Bár utólag már a legtöbben már csak jóleső nosztalgiával gondolnak rá, azt mindenki elismeri, hogy az első komoly megmérettetést az iskolai életben az érettségi jelenti. A másfél hónapon keresztül tartó számonkérés első állomása érkezett el május 8-án, a magyar írásbeli formájában. A GYSZC Székely Mihály Szakképző Iskolájában a reggeli órákban 54 izgatott diák várakozott a feladatsor kihirdetésére, abban bízva, hogy a választható témák összecsengnek az elképzeléseikkel.

– Úgy érzem, sikerült megfelelően felkészülnöm a vizsgára. Szerintem nem volt nehezebb azoknál a feladatoknál, mint amiket órán gyakoroltunk. A tantárgy egyébként is közel áll hozzám, azt mondhatom, hogy ebből és történelemből vagyok a legjobb. A vizsga első része szövegértés és érvelés volt, utána pedig az egyik kedvencemtől, Kosztolányitól elemeztem egy novellát. Azt nem mondom, hogy maximálisan elégedett vagyok, de úgy gondolom, hogy jó lesz – mesél megkönnyebbülten Adamik György dél után néhány perccel a vizsga részleteiről.

Pedig a tanulóknak idén az „első bálozó” szerepét is vállalniuk kellett. Az újfajta feladatsor a szövegértés mellett szövegalkotást is tartalmazott, amire a korábbi 60 perc helyett másfél óra állt rendelkezésre. Itt egy érvelés és egy gyakorlati szövegalkotás közül kellett választaniuk. Az előbbi esetében Tisjlár Roland: A humor szerepe és szerveződése a társas kapcsolatokban című doktori értekezésének rövid részletét olvasták el, és az abban írt állításokat kellett megerősíteniük vagy cáfolniuk.. A gyakorlati szövegalkotás során a helyi közlekedési vállalat egyik álláshirdetésére pályázhattak, amelyhez motivációs levelet is írniuk kellett. A szövegértés Petőfi Sándorra vonatkozott, amivel kapcsolatban az érettségizők tíz kérdésre válaszoltak.

A harmadik részben a tanulók egy Kosztolányi Dezső-novellát választhattak vagy egy József Attila és egy Radnóti Miklós-költeményt elemezhettek, 150 perc alatt. Az előbbivel 50 pontot, a műelemzéssel maximum 40 pontot szerezhetnek az érettségizők, az írásbeli egészének helyesírására 8, az írásképre pedig 2 pontot adhatnak a tanárok, így a szövegértési résszel együtt maximálisan 100 pont szerezhető.

– Azt gondolom, hogy az idei érettségi abból a szempontból mindenképp nehezebb, hogy a diákok nem kerülhetik ki a műelemzést. A gyakorlati szövegalkotás ellenben egy könnyebb feladattípus. Ezt, ill. az érvelést véleményem szerint bármelyik diák meg tudja csinálni, plusz pontot szervezve ezzel magának a szövegértés mellé. S ha ehhez tud egy jó műértelmezést írni, nagyon jó eredménnyel zárhatja a magyar érettségit – kommentálja a változásokat Bartolákné Szabó Éva magyar szakos pedagógus.

Összességében azt gondolja, hogy az idei magyar érettségi mindenki számára teljesíthető volt, a választható feladatok közül pedig vélhetően az érvelés és a novellaelemzés volt a legnépszerűbb.

– A ballagásra kaptam egy baglyot, azt elhoztam magammal, és a szerencse ötforintost is, ami benne volt a tarisznyámban – árulja el Kmellár Andrea első vizsgája után, remélve, hogy a kabalák is segítettek neki az első tudáspróba sikeres teljesítésében.

Kedden országosan több mint 70 ezer tanulónak kell matematikából számot adnia ismereteiből, szerdán pedig a történelem következik. A magyar érettségi javítására a pedagógusoknak három hét áll rendelkezésükre, amikor az is kiderül, hogyan teljesítettek a székelyes diákok.

Tekintse meg galériánkat!