Hegedűs Éva
– Mit is tartottunk meg? A hitünket, azt a fajta röghöz kötöttségünket, hogy Szarvasra vissza- visszatérünk. Emellett remélem, hogy a hímzéseinket, az ételeink egy részét és azt a szemléletünket, hogy a család egy kerek egészet alkot – összegezte az egyre inkább eltűnőben lévő örökséget Urbancsokné Pljesovszki Ildikó, a Szarvasi Kézműves Tanya tulajdonosa, aki az Újtemplomban tartott előadássorozat legutóbbi vendége volt. Az előadó nemcsak gondolataival, hanem öltözékében is múltat idézett, kezében pedig szorosan fogta családja 1871-ben megjelent énekes könyvét, egy Tranosciust.
– A könyv első oldala olyan, mint egy anyakönyv. Benne vannak, akik itt éltek, születésük, haláluk, házasságkötésük időpontja, vagyis a legfontosabb információk. Azért is írták le egykor az öregek, mert amikor valaki meghalt, ez a kötet a halotti beszéd megírásában nagy segítséget jelentett. Arra biztatok mindenkit, hogy nyissa ki otthon a szekrényét, és nézze meg, hogy van-e ilyen énekeskönyve. Remélem, sok-sok ajtó nyílik majd ki, és feltárulnak a családtörténetek – hívja fel a figyelmet az evangélikus szlovákok egyik legfontosabb kincsére.
Öltözékéről elmondta, a fekete brokát selyem ruha esküvői viselet volt, amely a II. világégés után eltűnt. Ennek gyakorlatias magyarázata az volt, hogy a nincstelenségben az egyébként 6-8 m hosszú anyagból készült ruhákat szétszedték, és 2-3 felnőtt viseletet szabtak belőle. A másik ok, hogy a halottakkal együtt eltemették az esküvői ruhákat is.
Az előadó képzeletbeli időutazásra hívta a hallgatóságot, és felidézte az évszázadokkal ezelőtti sáros, poros, girbegurba utcákat és a zsúpfedeles, apróablakos házikókat. Hitük szerint többségük evangélikus volt, amely az épület homlokzatára kerülő kehelyen is megjelent. A tanyavilágban élők közül sokan otthon gyakorolták hitüket, házi istentiszteleteket tartottak, és rendszeresen forgatták a Bibliát.
Rámutatott, az egykori szlovákok együtt éltek a természettel. Az évszakok körforgásához igazodva főztek, télire pedig a népes család együtt készítette el a befőtteket, savanyúságokat.
– A nép-és honismereti órák keretében minden 5-6. osztályos találkozhatnak ezekkel a történetekkel, és megismerhetnék elődeink életét. De már az óvodás korosztályt be lehetne vezetni ebbe a világba. A hímzések színvilágát pl. ki lehetne vágni színes papírból, és lehetne belőlük motívumokat ragasztani. Rajtunk múlik, hogy a következő generáció ne felejtse el a múltat, és érték maradjon számukra – fogalmazta meg jövőbeli reményeit.
A rendezvény második részében a Vajda Péter Evangélikus Gimnázium tanulói foglalták össze németországi utazásuk tapasztalatait. A négycsapatnyi diák a Reformáció Tehetséggondozó Alapítvány és a Reformáció Emlékbizottság pályázatán szerepelt sikeresen, amelynek jutalmaként öt napon keresztül járhattak a reformáció atyjának nyomdokaiban. Uhljar Janka és Urbancsok Anett elmesélte a Wittenbergben, Eisenachban, Wartburgban tett kirándulások élményeit, melyek felett mindig ott lebegett Luther szellemisége. Az élménybeszámolónak a középiskola énekkara adott keretet, egy-egy kapcsolódó dal erejéig.
Az előadássorozat zárására október 27-én kerül sor, amikor dr. Libor Bednár poprádi evangélikus lelkész Új hazában, megújult hittel, az örök Isten szolgálatában címmel beszél a kezdetekről.
