Hegedűs Éva
Körülbelül minden ötödik sír újraváltása nem történt meg – állítja Lázár Zsolt esperes. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy az éves szinten történő 120-150 temetés esetében huszonöt év elteltével 30-40 sírt váltanak meg, a többit pedig a fenntartó jóindulatára bízzák. Ez az Ótemető vonatkozásában jelenleg 886 sírt jelent, az Új temetőben pedig további 1300-at. Első lépésként az egyházközségek egy figyelmeztető matricával látják el a sírhelyeket, amelyben a hivatal felkeresésére kérik a hozzátartozókat. Amennyiben ezt nem teszik meg, a türelmi idő leteltével drasztikusabb eszközökhöz kell nyúlniuk.
– Vannak sírok, amelyeket évek óta nem váltottak meg – panaszkodik Lázár Zsolt a parcellák között sétálva. – Ez azt jelenti, hogyha ez a tendencia ilyen ütemben folytatódik, a temető jelentős részében csak lejárt, felmatricázott sírokkal lehet majd találkozni. Ez pedig a későbbiekben ellehetetleníti a temető megfelelő működtetését – vetíti előre a folyamat hosszú távú következményeit.
A sírokat alaposabban szemügyre véve az is jól látszik, hogy némelyiken nemcsak egy, hanem két-három matrica is díszeleg, nyomatékosítva a felhívást. Foganatja azonban csak a legritkább esetben van. Sajnos inkább a nemtörődömség, hanyagság van túlsúlyban, ill. már visszaélésekre is volt példa.
– Nem egyszer előfordult, hogy a hozzátartozók átragasztják a matricát más sírokra. Közelmúltban történt, hogy bejött a hivatalba egy idős hölgy, hogy kapott egy matricát. Nem értette, miért, mivel nemrégiben halt meg a férje, s a temetéshez köztudottan kötelező megváltani a sírt. Nagy bonyodalom lett belőle, és az is kiderült, hogy a szomszédos sírról került át a matrica – idézett fel egy konkrét esetet Zahorecz Pál újtemplomi lelkész, hozzátéve, hogy nincs értelme a hasonló manőverezéseknek, mivel pontos listát vezetnek a meg nem váltott sírokról.
Az okokat mindketten több tényezőre vezetik vissza. A legfontosabb valószínűleg az anyagi, vagyis hogy sokan nem tudják előteremteni a megváltáshoz szükséges fedezetet. Hangsúlyozták, ebben az esetben az egyházközségek tudnak segítséget nyújtani. Amennyiben látják a hozzátartozói szándékot, lehetőséget adnak részletfizetésre, illetőleg egy későbbi időpontban történő fizetésre. A másik problémát az érdektelenség jelenti. Számos alkalommal ugyanis azt tapasztalták, hogy az érintettek a többszörös figyelmeztetés ellenére sem veszik fel velük a kapcsolatot. A harmadik magyarázat szerint számos régi sír található a temetőkben, amelyeket már senki gondoz. A hozzátartozók vélhetően elhunytak vagy elköltöztek a városból.
– Ha valaki nem váltja meg a sírt, azzal azt jelzi, hogy lemondott róla, ezáltal pedig lebonthatóvá vált. Szerencsére ilyen csak néhány esetben következett be. Véleményem szerint sokan úgy gondolkodnak, hogy ez úgysem fog megtörténni, ezért nem is rendezik a tartozásukat. Azt kell, hogy mondjam, hogy előbb-utóbb a temetőfenntartó rákényszerül, hogy lépéseket tegyen, mert a jelenlegi állapot tarthatatlan – szögezte le határozottan az Ótemető fenntartója.
Az egyházközségek abban bíznak, a közelgő temetőlátogatások során sokakban megszólal a lelkiismeret hangja, és egyeztetés céljából felkeresik a hivatalokat.
