Forró teával és sült gesztenyével melegítette át az érkezőket a Szarvasi Gazdák Hagyományőrző Nemzetiségi Egyesülete. A lélekmelegítésre december 8-án vasárnap dr. Kiss Imre katolikus plébános gondolt, aki egy 90 éves kedves ismerőse gondolatait osztotta meg a megjelentekkel. A férfi írásában arról mereng, hogy a decemberi egyre növekvő hidegben, sötétségben számíthatunk-e valami jóra, illetve hova vezet a világot körülvevő bizonytalanság.
– Az éjszaka végén nem éjszaka van, hanem hajnal. A tél végén nem tél van, hanem tavasz. A halál után nem halál van, hanem élet. A bizonytalanság végén nem kétségbeesés van, hanem reménység. Az emberi lét végén nem az ember van, hanem az Istenember. Az advent végén nem az advent van, hanem a karácsony – adott megnyugtató választ a felvetett kérdésekre.
Az adventi gyertyák meggyújtása mindig egy-egy útmutatást jelent arra vonatkozóan, hogyan éljünk. Elnevezéseik ugyan évről évre változhatnak, de valamennyi jótanáccsal szolgál. Bízik benne, hogy az igen, a béke, az öröm és a szeretet lángjai világítják majd be a mi életünket is, és megtaláljuk bennük karácsony valódi üzenetét.
– Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, ahol gyűlölet lakik, oda szeretetet vigyek, ahol sértés, oda megbocsátást, ahol széthúzás, oda egyetértést, ahol tévedés, oda igazságot, ahol kétely, oda hitet, ahol kétségbeesés, oda reményt, ahol szomorúság, oda örömet.
Uram, add, hogy inkább én igyekezzek vigasztalni, mint hogy vigaszt várjak. Inkább én törekedjek másokat megérteni, mint hogy megértést óhajtsak.
Inkább szeressek, mint hogy szeretet igényeljek. Mert önmagunkat elfelejtve találjuk meg magunkat. Ha megbocsátunk, akkor nyerünk bocsánatot. Ha meghalunk, akkor ébredünk az örök életre. Ámen – Assisi Szent Ferenc imájával kívánt mindenkinek áldott adventet.
Az ünnepi alkalom fényét a Szarvasi Férfikórus és a Harmonikaegyüttes emelte. Az Iváncsó József által vezetett együttesek közkedvelt slágereket énekeltek magyar nyelven, a katolikus templom mellett összegyűlt népes számú közönség nagy örömére.
Aki még több muzsikaszóra vágyott, az 17 órától a Szarvasi Kamarazenekar segítségével folytathatta az ünnepi hangolódást. Az együttes sorban már 22. alkalommal adott koncertet, ezúttal a Fő téri Általános Iskola dísztermében.
– Nekem itt kezdődik az ünnep. Mivel elég nagy részem van a műsor összeállításában, mindig nagyon izgulok, és várom, hogy másfél órával idősebb legyek. Akkor megnyugszom, és már csak a karácsonyvárásra koncentrálok – osztotta meg érzéseit a kezdés előtti percekben Vas István koncertmester.
Elárulta, a karácsonyi zeneművek mellett ilyenkor adnak egy rövid áttekintést a zenekar széles repertoárjából, amely a klasszikus darabok mellett a könnyűzene és a filmzene világába is kiterjed. A záróakkordot hagyományosan Gruber: Csendes éj című szerzeménye jelentette, amelyet mindig más feldolgozásban szólaltatnak meg.
A Szarvasi Kamarazenekarnak – a megszokottól eltérően – nem ez volt az idei év utolsó fellépése. December 14-én, Orosházán a Petőfi Művelődési Központban vendégszerepelnek, ahol egy jótékonysági koncerttel segítik az értelmileg akadályozott személyek ellátását végző Vadvirág Esély Klubot.