in ,

Új lendületet vesz Hartay, és…

Hartay Csaba Lerepül a hülye fejetek című könyve 2013-ban jelent meg. 2017-ben Vízkeleti Dániel rendezésében film készült belőle, ami ma is megtekinthető az Indavideón, meg a Youtube-on is)

2021-ben eljött a második kiadás ideje. A regény íróját, Hartay Csabát kérdeztük. 

Mi alapján merült fel, hogy itt az ideje a második kiadásnak?

Évek óta nincs forgalomban a könyv, antikváriumi előjegyzésen kívül nemigen lehet hozzájutni, és többen biztattak, hogy ez jó cucc, kéne neki egy kis kipofozás, húzás, toldás, tömörítés, és újra ki kéne adni. Meg azt is megfigyeltem, hogy időnként rám írtak a fészen, hogy hol lehet beszerezni a Lerepült, és ha nem lehet, miért nem jelentetem meg újra valahol? Onnan is jött érdeklődés, hogy a Nem kötelező – kortársak és kimaradók című kötet említi a regényem, mint ajánlott irodalmat a középiskolásoknak. A Scolar kiadó szerencsére vevő volt az ötletre. Három hónapig szerkesztgettük Györe Borival, volt harc egy-két, számomra fontos epizódért, mert egészében mentek volna a kukába. Végül szerencsére nem ment, ami a szívügyem volt, átszerkesztve maradt a könyvben. Olyan epizódok lettek kihagyva az újból, amik ismétlések, túl sok horgászós-beszélgetős, kevésbé mozgalmas oldal volt az eredeti kiadásban, akik olvasták, egyöntetűen azt mondták, jó ez a könyv, de túl sok benne a horgászat. A számomra leginkább fontosak végül maradtak a 2021-es kiadásban, és nagy örömömre néhány új epizód is belépett a csapatba. 

Az első kiadás után jött a film. Ez meglátszott az eladásokon?

Dehogy látszott meg, hamarabb vesznek az emberek 1983-as Hajdú centrifugához alkatrészt, mint kortárs irodalmi kötetet. Vannak persze kivételek, de ez egy komoly küzdelem. Magyarországon van háromszáz szerző, aki szépirodalmi műveket jelentet meg kisebb-nagyobb kiadóknál, ebből összesen talán ha tíz olyan írót tudnék felsorolni, akiket a szakmán kívül szélesebb körben is ismernek. Én mégis töretlenül hiszek a könyvben, és szerencsére magamban is. Meg a film bemutatásának idejében már nem is lehetett kapni sehol ezt a könyvet, aki akarta sem tudta volna megvenni. Szóval minden adott volt az “óriási sikerhez”. Egyébként irtó nehéz rávenni az embereket arra, hogy 6 sör árát inkább adják oda a könyvesboltosnak. És akkor még nem nyertünk, azt el is kéne olvasni. Szerintem mindenkinek vannak olyan könyvek a polcán, amit az évek alatt nem sikerült elolvasnia. Nekem is sajnos. 

Most akkor miért vennék meg, ha az előző sem volt siker?

Szubjektív dolog az irodalmi siker. Nekem az már óriási dolog, hogy egy jó könyvkiadó karol fel, fantáziát lát bennem és az írásaimban. Arról nem is beszélve, hogy az első regényem hamarosan új kiadást él meg, ez maga a siker. A többi már az olvasóközönségen múlik. A második menetnek lett egy vagány, figyelemfelkelő borítója, amit Papp Rita tervezett, messziről fog majd világítani a könyvesboltokban. Persze csak ha nem két példány lesz belőle élével beállítva a leghátsó polcon. Pörgetem az előjegyzést a fészen is ezerrel. Mi mindent megteszünk, hogy az új kiadás célba érjen, innentől ti jöttök, kedves olvasók! 

Mi lesz a következő?

Kimenni az utcára és emberekkel találkozni, beülni valahová enni, inni. Utazni, kezet fogni, maszk nélküli arcokat látni. Élni és észlelni, a téma pedig majd megtalál. 

A könyvet fizetési kötelezettség nélkül itt lehet előjegyezni.

in

Azok a régi szép tanyasi idők

A fotó a Tessedik Sámuel Múzeum gyűjteményéből származik

Szarvas város története vitathatatlanul egybeforrt a tanyákkal. A 19. század közepétől mintegy évszázadon át a lakosság több mint fele tanyán élt. A külterületek fejlődése az 1770-es évektől töretlen volt, hanyatlásukat azonban mégsem lehetett elkerülni. Szerencsére napjaikra elindult egy lassú visszaszivárgási folyamat, melyet részben a kényszer, részben a természetközeli életmód vagy a kikapcsolódás vezérel. Emellett a falusi turizmusban is helyet kapnak a korabeli, nádtetős, meszelt falú épületek, s némi komforttal felszerelve kiszolgálják a vendégek igényeit.

A Köztünk élnek következő részében egészen a kezdetekig utazhat vissza a hallgató. Megtudhatja, milyen okok vezettek a kiterjedt tanyavilág kialakulásához, s hogyan teltek a mindennapjaik az ott élőknek. Dr. Molitorisz Pál, az Agrártörténeti Füzetek ebben a témában írt rész szerzőjeként beszél a jellegzetes tanyasi épületekről és a tanyák népéről is.

Urbancsokné Pljesovszki Ildikó elismeréssel adózik a tanyasi embernek, akit a nagyfokú önállóság, sokoldalúság és elképesztő munkabírás jellemeztett. Emellett a külterület lakossága nagyon vallásos is volt, és tisztelettel viseltetett egymás iránt.

A tanyasi ember önfenntartó volt. Mindent maga állított el, csak sójért és gyufáért ment a boltba. Saját maga szőtte az anyagokat, amire szüksége volt, de az ehhez szükséges kendert is ő teremtette elő. Tudta, mikor mit kell ültetni és szedni. Amit megtermelt, azt evett – jellemezte néhány sajátossággal a tanyasi embert.

A műsorban – egyfajta jógyakorlatként – megszólalnak azok a személyek, akik Szarvason nem adták át az enyészetnek ezeket az épületeket, hanem az értékeit kiemelve a turizmus felé nyitottak. Elsőként 1996-ben Cséke Györgyné és családja alakította át az Ezüstszőlőkben található tanyájukat, amely az év során egyre népszerűbbé vált a látogatók körében. Ugyanitt 2010-ben megnyílt a Szalmaporta is, vele párhuzamosan pedig a Simonyi-szőlőkben megvalósult Szarvasi Kézműves Tanya is. A tulajdonosok abban egyetértenek, elsődleges céljuk minden esetben a „múltmentés” volt, amelyet ilyen formán a jövő generációjának is átörökíthetnek.

A Köztünk élnek magazin 12. része január 24-én, déltől lesz hallható, a Rádió Szarvas hullámhosszán.

A TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00185 azonosítószámú, Köztünk élnek című projekt támogatási összege 2 804 278 Ft. A projekt az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

(x)

Azok a régi szép tanyasi idők

Azért a víz az úr